A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

igazodó riennyiségsk 'KÍhelyezése r>e;;.r:.Sck táoanysgkészletável, naneiü szervesanyagaival és víztartalmával is Hozzájárul a termőföldek talajkondicionálásához. Kedvező hatással van a 'talajéletre is.Ha nem történik túladagolás, úgy a kultúrnövények a tápanyagokat a vegetációs periódus során felhasználják, úgy nem jelentkezik környezeti szennyezői

orrásként. Nagyadagú műtrágyázáskor számolni kell a termőrétegből való tápanyagkimosódással, míg a szervesanyagokkal talajba juttatott tápanyagok beilleszkedve a talaj életének körfolyamataiba kevésbé mozdulnak el a csapadék kimosó hatására. Korszerű technológiák bevezetésével a közvetlen környezeti terhelés minimálisra csökkenthető. A szennyvíziszap termőföldbe injektálásakor pl. jelentősen lecsökken a bűzhatás, sni más kihelyezési technológiáknál jelentkezik. Felületi erózióval és deflációval nem kerülhet a kijuttatott szennyvíziszap élővizekbe, stb. Az aluminium a talaj alkotó ásványaiban szinte mindenütt jelen v.l., A talaj típusától függően Magyarország talajaiban az aluminium százalékos aránya (A^Oj-ra számolva) 10-21 h között mozog átlagosan (l?.).Ez az Al mennyiség nagyrészt oxidjai és hidroxidjai formájában az agyagásványok szerkezetébe épülve van jelen a talajban, részben pedig az agyagásványok felületén adszorbeálódik. Önállóan is megjelenhet amorf gél formájában, mely vízvesztéssel kristályos gibbsitté alakulhat (3.).Ismeretes még a talajban különböző szerves és szervetlen komplexek formájában jelenlévő aluminium is (5.,12.,13.). Irodalmi források említik a növények aluminiumtoxicitását. A mérgezés azonban csak bizonyos extrérr. ökológiai körülmények között történik meg. A talaj adszorpciós felületein lévő ionos formájú ún. "mozgékony" aluminium KCl oldattal (8.), valamint E.QTA komplexképzővel (20.), illetve híg kénsavoldattal (7.) kivonható. Ennek mennyisége változó lehet, és erősen függ a talaj pH értékétől. Hidroxidos formái csak nagyon savanyú közegben maradnak meg egyszerű hidratált ionként (3.). Hidrokultúrás kísérletekben, ahol indukált aluminium toxicitást produkálnak szükséges a közeg (tápoldat) pH-jának 3,3-4, 4,2 5,5-ös értékek közé való beállítása (10.,11.,14.,17.,15.,21.). Az aluminium-toxicitás tehát elsősorban savanyú talajon jelentkezhet, ahol már jelentós koncentrációban vannak jelen monomer nagy töltésű Al^* kationok (9.). Az ilyen formában reglévő aluminium károsan befolyásolja a tápanyagok kationfelvételét (17.). Ennek mechanizmusa összetett, minden részletében még nem tisztázott. Az aluminium toxicitás legszembetűnőbb jele a termés csökkenése savanyú ásványi talajokon 5 pH érték alatt (15.,6.,8.). Ezt nyomon lehetett követni a búza és cirok fotoszintézisének, klorofill koncentrációjának és transpiráciőjának csökkenésével (15.). Az aluminium " - 283 -