A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Szennyvizek hatása a környezetgazdálkodásra (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZEGLET PÉTER–TÓTH ISTVÁN: Alumíniumfoszfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban

Aluniniumszulfátos szennyvíziszap felhasználhatósága a mezőgazdaságban Szeglet Péter és Tóth István Pannon Agrártudományi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely Növénytani és Növényélettani Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS 198?-ben a ORV megbízásából kísérletsorozatot állítottunk be annak tisztázására, hogy az aluminiumszulfáttal kezelt szennyvizek iszapjai felhasználhatók-e mezőgazdaságban, ill., hogy mezőgazdasági felhasználásukkor az iszapok alumíniumtartalma káros hatású-e. A probléma tisztázására kisparcellás tartamkísérletet és tenyészedényes kísérleteteket állítottunk be. Összefoglalóan elmondható, hogy az adott dózisban adagolt szennyvíziszap egyik formája sem változtatja meg a talaj pH értékét, mivel a tenyészedényes és a kisparcellás kezeléseknél az egyes talajok nem mutattak szignifi- ' káns különöséget a pH érték alapján. A növények hajtásszám alakulásában a kezelések hatására szignifikáns különbség gyakorlatilag nem alakult ki. Nem számolhatunk tehát az iszap csírázásgátló hatásával, az alkalmazott dózisok iTEllett. A kezelt növények nem mutattak semmiféle toxicitásra utaló tünetet. A növények által termelt biomassza nennyisége eltér az iszapkezelések hatására. A kukorica száraztömegét jelentősen növelte az iszapkezelés. A talajvizsgálatok alapján ez a termésnövelő hatás az iszap "szabad" P tartalmának tulajdonítható. Ebből a szempontból az P trágyaként alkalmazható. Az iszap hatására bekövetkező változások közül legnagyobb mértékben a Pkoncentrációja növekszik ticg. Kedvezőtlenül alakulhat a Na-koncentráció a talajban az ismételt többéves szennyvíziszap elhelyezésekor. (Ehhez a későbbi vizsgálataink szolgáltatnak majd adatot.) A talaj regemelkedett Na-koncentrációját a kukorica növény jól túri, a - 281 -