A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

lentősebb kényszerszünetet a jéghelyzet okozta. A jégjelenségek gyakoriságát jellemző érték (1901-1970. időszakban), Tiszabecs és Szeged közötti szakaszokon, az álló jég kialakulását véve figyelembe: 70-80, sőt Vásárosnamény térségében 90 A viziút elméleti átbocsátó képessége, a hajózsilipek kapacitását is figyelembe véve, évente 8-10 millió tonnára becsülhető. A tényleges forgalom évi kb. 0,5 millió tonna, a kihasználtság kb. 4-5 H. A forgalomból kb. 200 ezer tonna a MAHART belföldi és export kb. 300 ezer tonna a FOKA Vállalat és a vízügyi igazgatóságok kavics és kőszállítása volt az elmúlt években. A tiszai viziút csekély kihasználtságának egyik oka - a folyami hajózásra általánosan jellemző okok között - az is, hogy egyértelműen úgy jellemezhető, hogy á

ruszállító hajók számára szakaszonként változó mértékben hajózható

! További korlátozó tényező az, hogy a Tisza mentén kiépített kikötő jelenleg nincs. Tokaj térségében kőrakodó, további 6 helyen (Szeged, Algyő, Szentes, Szolnok, Tiszakeszi, Martfű) ideiglenes rakodók üzemelnek. Meghatározó az a tény is, hogy a magyarországi viziútrendszerben a dunai és a tiszai viziútrendszer között, az országon belül nincs meg az összeköttetés. Ezt a Duna-Tisza csatorna megépítése teremtené meg. A vízügyi és közlekedési ágazat 1980-as évek elején végzett vizsgálatai alapján a tiszai áruszállítás távlati fejlesztése, növelése három fokozatban lenne lehetséges: (Ez a fejlesztési koncepció ma már nem reális, azonban ismertetése azért célszerű, mert igazolja a két érintett ágazat korábbi egyeztetett elképzeléseit és együttműködését.) a) A viziút jelenlegi adottságait figyelembe véve, Komorónál egyszerű nyílt - vízi rakodó kiépítése, - partfallal, átrakó-berendezéssel, széles nyomtávú vasúti csatlakozással, - a Oombrád-Komoró közötti 16 km-es szakasz mederszabályozásával. Ez a fejlesztés a Tiszát még csak 400-650 tomás hajók forgalmára tenné alkalmassá. b) A csongrádi vízlépcső megépítésével előálló kedvezőbb hajózási feltételek figyelembevételével, Komorónál medencés kikötő létesítése, - csongrádi vízlépcső I. ütemének kiépítése, - medencés kikötő építése, közraktári létesítmények Komorón, i- 275 -