A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

A TISZAI VIZIÚT MAGYARORSZÁGI SZAKASZA Kovács Dezső ny. vízügyi tanácsos Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Összefoglalás A dolgozat áttekintést ad a Tisza szabályozottságáról, a viziút kialakulását eredményező kisvízi szabályozásról. Táblázatosan ismerteti a Tisza mederképző és a 95 és 90 %-os tartósságú vízhozamait. Ábrákon bemutatja a folyó hossz-szelvényét és jellemző átlagszelvényeit, illetve mintakeresztszelvényeit. Ezek alapján a Tisza hidrológiai és morfológiai jellemzői megismerhetők. A továbbiakban részletesen ismerteti a dolgozat a víziút jelenlegi helyzetét és röviden utal a fejlesztés irányelveire is, amelyek a mai gazdasági helyzetnek megfelelően átértékelendők, illetve korszerűsítésre szorulnak. A Tisza Tokajtól a Tisza torkolatáig terjedő szakaszán magyar és jugoszláv hajók szabadon hajózhatnak - a két kormány között 1955-ben kötött Egyezmény alapján. A jugoszláv illetékes vízügyi és hajózási szervek felkérésére 1987-ben egy összeállítás készült a tiszai víziút magyarországi szakaszáról. Az összeállítás a Vajdaság Vizei - Vöde Vojvodine - 1988. évi 16. számában jelent meg. Jelen dolgozat ennek az összeállításnak rövidített változata. - 259 -