A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
- a dunafüredi (1619-1618 fkm) gázló - az ercsi-i (1616-1615 fkm) gázló Ez utóbbi három gázló homokos-kavicsos mederszakaszon alakult ki, azonban helyenként kermény márgás padok is találhatók, emiatt hagyományos vedersoros kotróberendezéssel nem sikerült a teljes megszüntetésük. E gázlóknál a 08 vizszintél a mélységhiány általában 3-5 dm. Itt is gondot okoz a hajóút megjavítását szolgáló szabályozási módszer illetve eszköz meghatározása illetve megtalálása. A Ounaföldvár-déli országhatá r (1560-1433 fkm) közötti Duna-szakasz jellege ismét változik, a meder kanyargásra hajlamossá válik. Az erősen elfajult, éles kanyarok mindig veszélyesek voltak a jégmegállás szempontjából, igy a korábbi szabályozás lényege abból állt, hogy ezeket a kanyarokat átvágták. Az 1960-as évek elején a magyar-jugoszláv vízgazdálkodási együttműködés keretében kidolgozott szabályozási terv alapján ezen a Ouna-szakaszon az elmúlt 30 évben igen jelentős szabályozási munka folyt. A fejlesztés ás mederfenntartás során több mint 1,0 millió m' követ építettek be, és kb. 23 millió n? ipari kavicstermelést végeztek el. Az eddigi szabályozás eredményeként a jégelvezetés szempontjából kedvezően alakultak a mederméretek, és egyidejűleg a hajózási viszonyok is javultak. Példa erre a Paks-Zádori csúcsgázló 1972-76. évek között történt megjavítása, vagy a Siótorok környékének rendezése . A szakasz jelenlegi hajóútméreteit az jellemzi, hogy a DB-viz alatt 25 deciméter mélység figyelemoevételével hajóútszűkület mintegy 5,0 kilométer hoszszon található, de a hajóút ezeken a helyeken is eléri a 100-150 méter szé- . lességet. A meder- és kisvizszintsüllyedés miatt azonban a dunaföldvári hid alatti szakaszon (az 1558 és 1555 fkm-nél) kedvezőtlen kb. 20 dm-es gázlók alakultak ki. A tervezett mederszabályozás jelentőségét a folyam-tengeri hajózás és az európai viziutrendszer kialakulása növeli. A Ouna magyarországi szakaszán a hajózási időszak kb. 300 nap! A jelenlegi állapotában a magyar Duna-szakaszon a hajóút átbocsátóképessége évente kbe. 200,0 millió tonna. A tényleges forgalom kb. 20,0 millió tonna, melyből a magyar hajózás részesedése kb. 11,0 millió tonna, igy a magyar hajózás általi kihasználtság kereken 5 százalék. A Mosoni (Győri) Duna-ág alsó 14 kilométeres szakasza a hajózási idény nagy részében - kb. 250 napon keresztül - 400-1000 tonnás uszályokkal hajózható. Esetenként Győrnél (Pataházánál) és a torkolat környékén 10-12 deciméteres - 1 9o- -
