A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

'vízmélységek is előfordulnak. Ezeken a helyeken a hajóút javítására időszakosan mederkotrást végeztek. A viziút-hajőút alakulása függvénye a dunai hajóút feltételezett kialakításának. A szentendrei Duna-ágon a rendszeres személy- és teherforgalom a budapesti vízmérce kb. 200 centiméteres vízállásáig zavartalan. Alacsonyabb vízállás esetén merüléskorlátozást kell elrendelni. A vizi út fejlesztésére a közeljövőben nem kerül sor. A ráckevei-soroksári Duna-ág vízszintjét a torkolatoknál megépített zsilipek segítségével függetleníteni lehet a Duna vízállásától. A Kvassay-zsilipen 1000 tonnás, a Tassi-zsilipen 1300 tonnás hajók közlekedhetnek. A Duna-ág 43,7 folyamkilométerénél, Dunaharaszti község határában ágazik ki a Duna-Tisza-csatorna félszelvénnyel megépített 22 kilométer hosszú szakasza, amelyen jelenleg nincs vizi közlekedés. A Duna-ág fejlesztését vízgazdálkodási, hajózási és üdülési érdekek egyaránt szükségessé teszik, és ez a szaDályozás keretében folyamatban is van. A Balaton 600 km^-es vízfelületének 80 százalékán a vízmélység eléri vagy meghaladja a 25 decimétert, és a természetes mederviszonyok kielégítik az EGB IV. kategóriájú vizi utakra vonatkozó előírásokat. A hajózásra rendszeresen használt útvonalak nossza a tavon kb. 190 kilométer. Ezek elsősorban a személykikötők közötti útvonalak, mivel itt jelentősebb áruforgalom nincs. A Balaton a dunai rendszerhez a Sió-csatornán keresztül csatlakozik, a vizi útvonalak fejlesztést nem igényelnek. A Sió-csatorna hajózásra csak időszakosan vehető igénybe, mivel a szükséges hajózási vízmélység meghatározott időszakokban csak a Balatonból történő vizeresztéssel biztositható. A csatorna 3,0 kilométer szelvényében a Duna árvizeinek visszatartására megépült a torkolati zsilip (árvizkapu), amelnvek hajózsilipé 13x95,0 méter méretű és 1500 tonnás uszályok átzsilipelését teszi lehetővé. Az árvizkapu a csatorna alsó 25 kilométeres szakaszán állandóan hajózható IV. kategóriájú vizi utat hozott létre. A Balatonnal való összeköttetést a siófoki zsilip teromti meg, amelynek korszerűsítése megtörtént. A csatorna fejlesztése már az árvizkapu megépítésével elkezdődött, majd folytatódott az alsó 25 kilométeres mederszakasz, továbbá a siófoki zsilip és a hozzá csatlakozó 41 kilométer hosszúszakasz bővítésével. E szabályozási munkálatok elsőrendű célja a vizvezető képesség növelése, valamint a hajózási viszonyok javítása. - 254 -