A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

dott az igény a magyarországi dunai viziút-hajóút megfelelő méreteinek fenntartására, kialakítására, igy különösen a Buoapest feletti gázlós szakaszok javítására. A hajóútkoncepció újdonsága azonban abban rejlik, hogy olyan megoldást javasol, amely a korábbi dunabizottsági ajánlásoknál lényegesen szerényebb ugyan, de az ENSZ EGE IV-es hajóútosztály követelményeit minimális szinten mégis teljesiti. A koncepció lényege, hogy az Európához való kapcsolódás követelménye a középtávon (az évezred végéig) iegaláob 25 om-es vizi jármüvek közlekedését lehetővé tetvő, EGB IV-es hajóútosztálynak megfelelő najőűtfejlesztés célkitűzése. Hosszabb távon az osztrák és német vizépités eredményeitől függően nem szabad lemondai a 27 dm-es jármüvek merülését biztonsággal lehetővé tevő egyenértékű hazi dunai viziút-szakasz koncepciójáról. (3.) Csak alapos vizsgálatok elvgézése és tanulmányok elkészítése után lehet felelőséggel javaslatot tenni a 25 dm-es merülést lehetővé tevő viziút kialakításának megvalósítási lehetőségére, módjára, ugyanis különösen a kritikus sziklás gázlós szakaszok, a szigetközi Öreg Duna, a Szap-Gónyü közötti szakasz és a nagymarosi körülzárás elbontás utáni hajóút hajzózási viszonyainak javítása a jelenlegi és a feltételezett helyzetekben új folyamszabályozási megközelítést igényel. A 27 dm-es merülést lehetővé tevő vizűt biztosításával kapcsolatosan periig kérdéses, hogy duzzasztás nélkül lehet-e egyáltalán ilyen viziút méretet kialakítani. Ismereteim szerint a vonatkozó tanulmányok készítése megkezdődött. A meder és a kisvizszintek süllyedésének megakadályozására (csökkentésére) a vizügyi szervek a Budapest-Dömös közötti Dunaszakaszon 1982-ben, a O'ánösKomárom közötti szakaszon pedig 1989-ben ipari kotrási tilamat rendeltek el. A Budapest-Dunaföldvá

r (1640-1560 fkm) közötti szakaszon is képződtek zátonyok, rossz gázlók, mert a középvizi meder több helyen tul azélesnek bizonyult. Keresztgátak beépítésével sikerült ugyan a meder és a hajózási viszonyokat javítani - elsősorban a jéglevezetés javítása érdekében - azonban e szakaszon is az elmúlt 30 években elvégzett kb. 18 millió m'

5 ipari kavicskotrás hatására kedvezőtlen meder - és kisvizszintsüllyedés következett be, mértéke itt is 30-100 cm. Fenti szakaszon a következő gázlók korlátozzák jelenleg a hajózást: - a budafoki (1638-37 fkm) kemény, márgás gázló, ahol az 1980-as években robbantással és SDeciális berendezéssel elvégzett kotrással kD. 80-100 m szélességben és DB vízszint alatt kb. 23-25 dm mélységgel sikerült a hajóútat megjavítani, - a százhalombattai (1623-22,5 fkm) gázló, - 1

9o- -