A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében

A Duna Rajka-Gönyű közötti hordalékkúpon folyószakasza a legnehezebben szalyozható és hajózható szakaszok egyike. Ezt a tényt és különleges, gázlós szakasz jellegét már a Belgrádi Egyezmény II. sz. mellékletében foglaltak, illetve a Duna Bizottság 1950. évi III. ülésszakának határozatai is elismerték, igazolták. A hajóút megjavitása érdekében Magyarország és Csehszlovákia által az 1960as évek elején közösen kidolgozott új irányelvek az egységes fómeder kialakítását tűzték ki célul. A szabályozási munkák meghatározásánál már figyelembe vették a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer létesitését is, igy a terv a Dunakiliti-Ásvány közötti szakaszon azokat a munkálatokat tartalmazta csak amelyeket az erőműrendszer üzembe lépésig tartottak szükségesnek. Kishajózásra alkalmai víziutak (1990. december 31-én) 2 tibiázat HmtóihatA tuluu hóim Snkiu haur . | A viliút m(M(«ltH Állandó kot ömu fit« 1 km km 1. Mosom Dunaág 14—89 75 75 2. Győri Iparcsatorna 0— 2 2 — 2 3. Duna—Tisza-csatorna 0—22 22 — 22 4. Ferenc-csatorna 0—37 — 37 37 i. Nádor-csatorna ' 0—77 77 — 77 6. Rábca 0—21 21 21 7. Rába 0—29 29 29 8. Marcal 0—18 — 18 18 9. Duna-völgyi Főcsatorna 0—12S — 125 125 Dunai mellékfolyók összes« 'n: 176 230 406 10. Keleti Főcsatorna 43—98 55 SS 11. Keleti Fócsat. mellékcsatornái -40 40 12. Nyugati Főcsatorna 25 25 13. Kettős-. Fekete-, Fehér-Körös 13+13+5 21 31 14. Tisza 68S—745 — 60 60 1S. Szamos 0—28 28 28 16. Sajó 0—30 30 30 17. Berettyó 0—35 35 35 18. Hortobágy-Főcsatorna 0—34 34 34 19. Hortobágy—Berettyó Főcsatorna 7—78 — 71 71' Tiszai mellékfolyók összesen: 86 323 409 Mindösszesen: | 262 553 815 Megjegyzés a 1. és í táblázathoz: 1. A kimutatásban a Balaton hossza szerepel, de a jelenleg rendszeresen hajózott útvonalak hossza mintegy 190 kilométer. 2. A tiszai, a drávai víziül és a Siócsatorna hossza a mederátmetszések és az új stacionálás miau rövidült.' E szakaszon elvégzett szabályozási munkák a Duna Bizottsági legkisebb hajózási és szabályozási vízszinthez (a továbbiakban DB-viz) viszonyítva a kb. 22 deciméter mélységű és 80-120 méter szélességű hajóút fenntartását, állandósítását eredményezték a kritikus szakaszokon. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer épitésének megkezdése után a Rajka (Pozsony) - Budapes

t (1850-1640fkm) közötti Dunaszakaszon szabályozási munkákra nem került sor, mindössze néhány helyen végeztek hajóút-javitő kotrást és a megrongálodott szabályozási müveknél, helyreállítást. A Gönyű-Dömös közötti Dunaszal^aszon azonban tovább folytatták a jelentős (évi 2-3 millió n?) épitőipari kavicskitermelést. Ebben az időszakban a vizjátástól függően a Magyar-Csehszlovák közös szakasz hajóútját a következetókkel jellemezhetjük: Pl. 1983-ban 138 napon át volt gázló a hajóútban, amikor a vizmélység az előirt 25 dm-t nem érte el. - 1

9o- -