A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
VARGA GYÖRGY–DR. SZILÁGYI FERENC: Távérzékelési módszerek hasznosítása a Balaton vízminőségi célú tematikus térképezésében
ínnek következtében a 25 dm-es és nagyobb merülést jelző 100 >-.-05 szállító hajótér elméleti kihasználhatósága 227 nap, vagyis 62,2 % volt. Pl. 1984-ben 154 napon át volt gázló a hajóütban, igy a 100 %-os szállító hajótér elméleti kihasználhatósága 212 nap, azaz 57,9 H volt. Pl. 1987-ben 92 napon át volt gázló a hajóütban igy a 100 %-os hajótér elméleti kihasználhatósága 273 nap, azaz 74,8 h volt. A dömösi sziklazátony, valamint a váci és a gödi gázlók helyzete is azzal jellemezhető, hogy évente kb. 130-150 napon keresztül okoztak hajózási akadályt, korlátozást. Fenti szakaszon a hajóút 1990. évi helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy a jellemző paraméterek tovább romlottak. Bizonyítja, ezt az a 17 gázló, amely megközelítően a tartós dunabizottsági vízszintéi (Budapest 136 cm) az 1864 és 1666 fkm közötti szakaszon jelentkezet 20-24 dm-es mélységgel és 60-120 m szélességgel. E gazlókból 3 a Cshszlovák szakaszon, 2 Dunakiliti térségében, 5 pedig a Szap-Gönyű közötti alvizcsatorna torkolat alatti szabályozatlan szakaszon alakult ki. Kiemelten kedvezőtlen a hajóút a nyergesi (1734-35 fkm) és a dömösi (1699-98 fkm) sziklás-gázlós szakaszon ahol 18 illetve 20 dm a gázlómélység 100 m szélességben. A viziűt - hajóút helyzetének vizsgálata során azt is megállapították, hogy a gázlók kialakulását döntő mértékben a szakaszon (Gönyű-Szob-Budapest között) az elmúlt 30 évben végzett nagytömegű (kb. 77 millió m^) építőipari kavicskotrás hatására bekövetkezett meder- és kisvizszint süllyedések okozták. A süllyedés mértéke a hajóütban 40-100 cm köröli érték (2). A nagymarosi ideiglenes mederben (1696,5-1695,5 fkm) is korlátozott a hajózás (a mindenkori nagymarosi vizállás + 16 illetve + 14 dm merüléssel lehet áthajózni.) Az ideiglenes meder és a csatlakozó szakaszok kedvezőtlen hajózási viszonyait a VIZITERV 60028/2 sz. 1990. december 20-i keltezésű Tanulmánya ismereti részletesen. A Nagymarosi Vízlépcső építésének elhagyása, valamint - a Bősi Vízlépcső üzembe lépésének elhagyása, vagy - a Bősi Vízlépcső üzembehelyezése ( a dunakiliti-i tározó üzemeltetésével, vagy a csehszlovák fél egyoldalú üzembehelyezésével) olyan helyzetet teremt az érintett Rajka (Pozsony) -Szap-Budapest közötti Duna-szakaszon, illetve nemzetközi viziuton, amelynek hatását a viziút - hajóút alakulására jelenleg nem ismerjük. Ezekre a változatokra a hajóút fenntartását, fejlesztését illetően ugyanis megoldási javaslatok még tanulmányi szinten sem készültek. A Közlekedési Tárca, mint illetékes Szerv szakemberei részéről megfogalmazó- 1 9o- -
