A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DUNAI FERENC: A természetes geológiai folyamatok, valamint a szabályozások hatása a szigetközi Duna-szakaszon a főmeder és a mellékág-rendszerek kapcsolatára

az itteni halász- vadász- pásztorélet nagyon megfelelt. Huba ás Léi törzse települt itt a Duna mentén, de a Megyer törzsnek is voltak elszórt szálláshelyei. Szigetköz teriiletét később Géza fejedelem Hederich és Wolfger hamburgi kereskedőknek adományozta, akik földmüvelésre Jobbágyokat telepitettek be. így megkezdődött a földműves jobbágyközségek kialakulása is, a továbbra is halász- vadász- és pásztorkodó életmódot folytató magyarok települései mellett. A vizivilág megvédte az ott élőket a háborúk pusztításaitól, ugyanakkor viszont sok szenvedést küzdelmet jelentett maga a Duna. Az árvizek sokszor tönkretették az emberi településeket, s a lakosságot is megtizedelték. Helyükbe mindig újabb vállalkozók jöttek, és biztonságosabb helyen újból felépítették az elpusztult községeket. Néhány évszázad múlva már ez a hely sem nyújtott védelmet, s újra máshova vándorolt a falu. Nincs olyan községe a Szigetköznek, amelyet történelme során egyszei»kétszer el ne pusztította volna az áradás, vagy a partszaggatás. A Duna- ágak vándorlásával Így vándoroltak a települések is szigethátról 3zigethátra, a jobban feltöltött és a vizektől elhagyott helyekre. A legtöbb szigetközi község ezért ma már második, vagy harmadik települési helyén él. Néhány községben a dűlőnevek szépen megőrizték az elpusztult régi falurészeket, /Falufüzes, Vénfalu- dűlő, Öregfalusziget, Faluerdő, Lakottfödek, Temetőszántó/. Sok falu véglegesen elpusztult, nem épült fel újra. Emléküket az oklevelek mellett ugyancsak dűlőnevek őrzik. Az áradásokkal járó veszedelmes partszaggatások szinte évről évre megváltoztatták a Duna- ágak képét, és igen nagy károkat okoztak. Doborgazon pld. a XVII. században egy egész utcarész szakadt a Dunába az ősi kápolnával együtt, s nyomát ma már csak a Templomsziget mutatja. /6/ A Pozsonyi Gazdasági Egyesület 1866 évi kimutatása szerint nég a múlt század közepén is 10 év alatt 2000 hold földet pusztított el a partszaggatás. 2.2. Árvízvédelem történeti áttekintése A községek, uradalmak önállóan próbálták a károkat csökkenteni. Zsigmond király 1426 évi oklevelében utasitást ad ugyan a közös védekezésre, ez azonban nem valósult meg. Nagy árvizekről emlékeznek meg a faljegyzések a korai századoktól kezdve, 1242-ben, 1426-ban, majd - 141 -