A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

r(k>' ' 1 T 1 • 1 111 [ 1 111 Mir 1 1 •iy IIP' JL.I. 1 1 3. ábra • (k)hét »I oldott o«lgén autókorréiogre»}a,eutokorreléclós együtthatók írtékel <9 hlbabeealéae a Duna rajkai szelvényére Oxigéntultelitettség általában a tavaszi hónapokban fordul elő, amit a folyóvízi algatcroeij intenzív fotoszintézise során termelődő oxigén jelentősen befolyásol. Az országhatárra érkező viz tápelemkoncentrácjójána

k változásai az elmúlt két évtizedben a vízgyűjtőn történt beavatkozásokat híven tükrözik, elsősorban a szennyezőanyag terhelés visszaszorítását. A nitrogén formák arányát tekintve a Dunára a nitrát- nitrogén oominancia jellemző, több mint 70 %-os részesedési aránnyal, a szerves-nitrogén hányad átlagosan 20 H-ra tehető, az ammónia-nitrogén aránya a 10 %-ot sem éri el, a nitrit-nitrogén részesedése pedig arányát tekintve gyakorlatilag elhanyagolható. Ez a nitrogén spektrum általánosan jellemző a jó öntisztulással biró külső kommunális és mezőgazdasági terhelést kapó folyóvizekre, ami önmagában ked/ező az algásoóásnak és az eutrofizációnak. Az ásványi nitrogén formák Közül a 80-as évektől az NHj-ion koncentrációjának csökkenése és a NOj-ion koncentrációjának további emelkedése a szembetűnő. A másik fontos tápelem - a foszforformák koncentrációja a főágban - azon belül az olúott reaktív foszfát-foszfor átlagos koncentrációja a 70-es években határozottan növekedett, a 80-as években ennek üteme lelassult, sőt most az évtized végére az 1969-70 év szintjére esett vissza. A jelenlegi átlagos 250 mg/m

3 összes foszfor tartalom és 2900 mg/m

3 átlagos összes nitrogén koncentráció a nemzetközi határértékeket figyelembe véve a folyóvízi algásodás szempontjából potenciálisan szennyezettnek tekinthető. - 13o