A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

A folyó által szállitott táoanyagkészlet tényleges felhasználása az elsődleges szervesanyag termelő algabiomassza mennyiségi változásán is nyomon követhető. A foszfor tartalom alapján elméletileg számított algásooas maximális értéke - klorofill-a növényi pigment tartalomra vonatkoztatva - a 80 mg/m"

1 III. osztály határérték 2-3-szorosát is elérheti, azonban az alga-szaporodást gátló szuboptimális körülmények hidrometeorológiai viszonyok - miatt nem realizálódhat a főágban, a mért értékek leggyakrabban a II. osztályba sorolhatók. A szerves mikroszennyezők közül az u.n. klasszikus fotometriás analitikai módszerekkel mérhetőek a fenolok, az ANA detergens valamint az ásványi olaj tartalomra utaló CCl^ extrakt mennyisége. A Dunában csak az ásványi olaj koncentráció II. osztályú, mig s másik két komponens az I. osztály határértéke alatt marad. A nehézfém-ionok átlagos koncentráció értékei ugyancsak a megengedett I. o. határértékek alattiak. 3.2 A Szigetközi mellékágak vizminőségváltozásai Mivel a szigetközi mellékágrendszerek jelenlegi állapotukban mentesek a közvetlen antropogén szennyező hatásoktól, közvetlen potenciális szennyezóforrás területű kön nincs, a diffúz szennyezés is csak csekély mértékű. Ezért a főágból bejutó töltőviz minőségi átalakulása itt szinte zavartalanul nyomon követhető. A folyóvizzel szállitott szervetlen és szervesanyagok a mellékágak eltérő hidrológiai és morfológiai viszonyai hatására fizikai,- kémiai és biológiai folyamatok révén alakulnak. Megváltoznak a fényviszonyok és a viztestben a hordalékanyagok jelentős része kiülepedik. A mellékágakban a viz mindig hamarabb felmelegszik, átlagosan 2-3 °C-al magasabb a vízhőmérséklet mint a főágban. A nagyobb hőtartalom serkentő a vizi anyagforgalomra, jelentősen növeli a biokémiai reakciók sebességét. A viz oldott ásványi anyagait mikroszkópikus vizinövények- algák- hasznosítják. Az ágak azon részeit, ahol finom szemcséjű hordalék rakódott le és a viz is sekély, e makrofita vizinövényzet veszi birtokba és az algák a táplálkodási versenyben alulmaradnak. A meder feltöltődési üteme ezeken a helyeken gyorsabb. A növényi szervezetek nagy tömegben való megjelenése a viz kémiai viszonyaiban is számottevő változást okoz. - 131 -