A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

3. A OUNA FÜÁG ÉS MELLÉKÁGAK VÍZMINŐSÉGE 3.1 A Duna vízminőségéről A Szigetközi mellékágak a főág vízjárástól függően évente 3-7 alkalommal kicserélődik. Áradáskor

, ha a térségben a főág vizhozama a 25002800 m

3/s-t meghaladja, a mellékágak megtelnek friss Ouna-vizzel és fölösleg a sürü vízhálózaton keresztül visszafolyik a főmederbe. Á'-adáskor a hullámtérben maradó viz állóvizzé alakul, egy része elszivárog, végső esetben az átöblitéssel a minőségileg átalakult hullámtéri vizek visszajutnak a főmederbe, javitva, gazdagitva annak vizminőségi állapotát, /j / Az ártéren belüli mellékágak a Ouna felöl töltődnek fel, tehát tápvizük minősége a Ouna vizével azonos. A magyar határra érkező Duna-viz sótartalm

a 195-365 g/m

3 értékek között ingadozik, a koncentráció változása a lefolyó vízmennyiség függvénye. A só összetételben az európai vizekre jellemzően stabilan uralkodó kation a kalcium és magnézium, az uralkodó anion pedig a hidrogénkarbonát. A viz kémhatása enyhén lúgos, leggyakoribb a 7,8-8,2 pH érték. /A .ábra/ A viz lugosodása a folyóvizi algásodással összefüggő jelenség. A folyóviz szervesanyagtartalm

a a részben természetes eredetű és a forrástól lefelé haladva gyarapodik a termelő és fogyasztó élőszervezetek testanyagai által. A természetes eredetű szervesanyagok szétválasztása az idegen, kivülről jövő szennyező anyagoktól a hagyományos analitikai kémiai módszerekkel nem lehetséges. Az 1989. évi adatok alapján - összehasonlítva az évtized kezdetével - mintegy 10-15 \-al csökkent a határszelvény feletti vízgyűjtőről származó kémiai oxigénigénnyel mért szervesanyag koncentráció /KOI. / 3 és egyszer sem haladta meg az I. osztály - 25 g/m - határértéket. /Minősítés: MI-10/172-03 integrált követelményrendszer alapján/ A főág fizikai és biológiai szellőzöttsége jónak mondható, az oxigénellátottság

a I. osztályú. A leggyakoribb oldott oxigén koncentráció 8,59,5 g/m'

5 koncentráció értékközbe tartozfiak, határozottan érvényesül az évszakos periodikusság jelensége. Ezt jól mutatja a 3. ábrán egy 15 éves heti gyakoriságú oldott oxigén adatsor autokorrelációs függvénye, ahonnan lokális szignifikáns maximum ill. minimumhelyek segítségével a periódushossz is leoldvasható. Az ábrán s 95 \-os konfidenciasávot tüntettük fel. /4 / - 129 -