A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. GORZÓ GYÖRGY főelőadása: A TAVAK ÉS HOLTÁGAK VÍZMINŐSÉGVÉDELMI KÉRDÉSEI - T. BARTALIS ÉVA–DR. HORVÁTH VILMOS: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére

A Táti mellékágrenszer a Duna 1728,3 fkm és 1721,7 fkm szelvény közötti szakaszán alakult ki. Az ágrendszer teljes hossza 12 km, közepes 2 6 3 vízszinthez tartozó felülete 1,39 km , térfogata 6,95x10 m . A Duna égak a Táti-, Körtvélyes-, Nyáros és a két kisebb - Csitri-szigeteket veszik körül. A szigetek töltéssel bevéave nincsenek, igy 460-500 cmes esztergomi vizállásnál elöntésre kerülnek . /2. ábra/ A jobb oldalon a Táti ágba a felsó közárás alatt 3 km-el torkollik be az Unyi patak

. Vizgyüjtó területén jelentós az ipar és intenzív a mezőgazdaság. A kózárás alatt 5 km-el van a Kenyérmezei pata

k torkolatszelvenye. Vizgyüjtó területe elsősorban ipari jellegű. A vízlépcső rendszer épitése során a mellékágrendszer kapcsolata a főmederrel megszűnt volna és igy a mellékágak holtágakká váltak volna. Az Unyi patak és a rendkivül szennyezett Kenyérmezeti patak vizének elvezetésere pedig többféle megoldást terveztek /végeredményként mindegyik esetben a Dunáua szivattyúval való átemelés volt/. Az ágrenuszer vízlépcsővel kapcsolatos rendezési munkái 1989. májustól abbamaradtak. Jelenleg a Táti ág kitorkollását az 1728,3 fkm és a Nyáros-szigeti ág kitorkollását az 1725,8 fkm-nél megemelt szintű kőzárás zárja le. Az ágrendszer visszatorkolását mederáttöltéssel ugyancsak lezárták. A mederáttöltésbe 4,0 m

3/s kapacitású 2x1,0x1,2 m öblitó zsilipet építettek be. A tervezés szerint a mellékág felső 1 m-es vize ilyen kapacitás mellett 2 nap alatt kicserélhető. - 128 -