A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Karsztvízemelés és kisvízfolyások

A térségben további források a Kapolcs községben található Verőfényes források 1260-1940 l/p vízhozammal, a Mázaskuti forrás 120 -1410 l/p vízhozammal, a Fűrészmetsző malmi forrás 1750-2940 l/p vízhozammal. A felsorolt források vízhozamait összeadva mintegy 4700 l/p vízhozamot kapunk. E vízhozamokat növelték a Vázsonyi Séd (Eger-víz jobbparti mellékága) vízgyűjtőjéről jelentkező forrásvizek. Az Eger-víz ill. a Vázsonyi Séd vízfolyások a 60-as évtized végén jelentős kisvizi vízhozamokkal rendelkező vízfolyások voltak, a mederben 30-50 cm vízmélységgel. Az Eger-víz völgyében Monostorapáti község mellett 1964. évben mintegy 1,0 millió köbméter vizet felfogó tározó épült, amelynél 1975-ig semmilyen gond nem volt. A vízfolyás alsó szakaszán jelentős nagyságú öntözött területhez lehetett vizet biztosítani. Az Eger-víz-Malomcsatornán Szigliget térségében, az É0ÁSZ kezelésében lévő vízierőmű működött. A vízfolyás völgyében számos vízimalom volt, ill. van még ma is. A vízfolyás vízhozamának fokozatos csökkenése a 70-es évtized elején megkezdődött. Elsőként megszűnt a Kinder-forrás csoport, majd fokozatosan a többi forrás. Ma csá. a Verőfényes források és a Mázaskuti forrás ad néhány liter (1-10 l/p) vizet. Az Eger-víz medrében Kapolcs fölött csak nagycsapadékok idején van rövid ideig víz. A Vázsonyi Séd medréből 1987-től fokozatosan tűnt el a víz. Ma csak Nagyvázsony és Pula közötti mederszakaszon található minimális víz. A meder számos helyen vált víznyelővé. A medrek kiszáradása a lakosságot nagyon érzékenyen érintette. A Vázsonyi Séd völgyében épült kis halastó (3 ha, 30.000 m3 vízzel) üzembehelyezése sajnálatosan egybeesett a meder kiszáradásával. A vízhiányt összefüggésbe hozták a kishalastó létesítésével, bár a tó feltöltése után, a tő alatti mederszakaszon folyamatosan volt víz. - 96 -