A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Karsztvízemelés és kisvízfolyások

A közönség a vízügyi szolgálatot tette felelőssé, nem fogadta el a karsztvíz emelést, mint a térséget befolyásoló tényezőt. 3. ÖSSZEFOGLALÁS 3.1. A karsztvízemelés következményeit, a felszíni vízfolyásokra, forrásokra gyakorolt hatását a további példákkal lehetne felsorolni. Úgy gondolom azonban, hogy a Dunántúli Középhegység kőzeteioen tárolt karsztvíz két és fél évtizeden át történő nagymennyiségű kiemelésével, nemcsak a kincset érő ivóvízkészletet károsítottuk, hanem súlyos károkat okoztunk a felszínen is. A felszíni károk közé lehet számítani azt a vízmennyiséget, amely a Balaton vízgyűjtőjén a források megszűnése miatt nem jutott a Balatonba. A Kétöles-Viszlói patakon át bevezetett karsztvízmennyiség csak részben pótolja az elmaradt vízeket. Nem beszéltünk a felszíni növényzetben keletkezett károkról. Időnként fel-felmerült a károk kérdése is, de konkrét meghatározásra nem került sor. Nehéz is lenne ezeket összegszerűsí teni . A karsztvíz emelés megszűnése várhatóan befolyásolni fogja a Marcal vízminőségét is, mert hiányozni fog a korábbi karsztvízmennyiség, amely a higítóvíz szerepét töltötte be. 3.2.A karsztvíz emelés gyakorlatilag ma (1990. december 31. után) csak az Ivóvízmennyiség mértékéig történik, amely a korábbi maximálisan kiemelt vízmennyiségnek mintegy negyedét teszi "csak" ki. Az elmúlt két és fél évtizedben bőséges vízzel rendelkező Kétöles-Viszlói patakban ill. a Melegvíz patakban ma csak - 97 -