A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

CSEPREGHY ANDRÁS: A kartszvízszint várható alakulása 2000-ig a Dunántúli-középhegység északkeleti részén

lelően az EK-i rész dinamikus vízkészletét, a Magas-Bakony felöl áramló mintegy 25 mVmin vízhozam növelte már természetes állapotban is. Az utánpótlódó hozam tülnyomcí részét azonban a kiemelt hegységrögök nyíltkarsztos felszínén beszivárgó mintegy 1ÁO m

3/mln vízmennyiség Jelentette. A területen hiányoznak a leszálló típusú hideg karsztforrások, a kiemelt hegységrögökbe beszivárgó víz a mélyebb medencerészek felé áramolva, eredeti állapotban a hegységperemi langyos, illetve meleg forrásokban Jelent meg, részben a fedő rétegvizes tárolókba, valamint a Dunába szivárgott. A Vértestől DK-re, a karsztra teleplüő felső-pannon homok, illetve szarmata képződményekbe való átszivárgást Jelezték a Zámolyl-medence egykori vizenyős terllletei. A peremi területeken a karsztvíztároló erózióbázisába, a Dunába való vízátadódás ténye, a szökevényforrásoknak nevezett meder bel 1 fakadások révén régóta ismert. Az eocén és miocén mészkövek általában önálló vízemeletet képeznek, de ahol közvetlen érintkezésben vannak az alaphegység karsztos tömegével, pl a Vértestől DK-re fekvő nedenceterÜleten, ott az észlelt vízszintcsökkenések és a modell vizsgálatok alapján Jelentős vízkészlet áramlik a karsztba. A felső-pannon homokrétegek hegységperemi kifejlődést! tagozatai közvetlenül a triász alaphegységre telepUlve Járulékos utánpótlást Jelentenek a karsztvíztároló felé. A. A HIDRAULIKAI MODELL FELEPÍTESE A középhegységi karszthldraul1 kai modell 1 réteges, a vertikális átszivárgást a felszíni vizek (Duna. Balaton) vagy a fedő víztartó képződmények <felső-pannon> irányába a fedő képződmény konstans nyomásszintjének feltételezésével, valamint a függőleges átszlvárgási együttható, és a számított karsztvízszint alapján határozzuk meg. A tároló hidraulikai paramétereit az 107O-87 közötti időszak szimulációjával, kalibrációs futtatások eredményeképpen nyertUk. A számított és a mért értékek összehasonlítása, és