A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

CSEPREGHY ANDRÁS: A kartszvízszint várható alakulása 2000-ig a Dunántúli-középhegység északkeleti részén

ennek al apján a piráméterek: módosítás» során mi ntegv 330 észlel ők út mért vízszlntidősorát vettUk figyelembe. Szimuláció esetén a modell kezdeti állapotát az 1950. vagy az 1B70. évi karsztvízszint eloszlás képezi, tehát az adatbázis tartalmazza az erre az időpontra érvényes rácspontonkénti karsztvlzszintet, valamint — ahol a hidraulikus kapcsolat megvan — a fed« vízszintek, illetve felszíni víz szintjének rácspontonkénti értékét. A modell adatbázisában megtalálható valamennyi középhegységi karsztvízktft koordinátája, és évi víztermelése, a bányavizemeló aknáknál havi bontásban, az 1951-tól napjainkig terjedó idószakra. A beszivárgó hozam számításához földtani térképekről digitalizáltuk a beszivárgási felületként figyelembe vehetó felsőtriász dolomit, és mészkő felszíneket, amihez 44 csapadékmérő állomás, valamint a középhegység terllletén lévő 5 klímaállomás adatait rendelJUk hozzá. Az adatbázisban tárolt Input adatok lxl km-es felbontásban vannak tárolva, de az alkalmazott legyűjtő programok ettől eltérő felbontást! model 1 vizsgálatot is lehetővé tesznek. A hidraulikai szimuláció során a vizsgált területet ortogonálisán hálóelemekre osztjuk. és a csomóponti blokkokra felírt vízmérleg—egyenletrendszert az.u.n. FD20 algoritmusba beépített iterációs módszerrel oldjuk meg. A számítás során az Iteratív megoldás hibáját, a csomóponti blokkok vízkészlet változásával arányosan osztjuk szét. így a teljes modelezett terllletre vonatkozóan a víz mérleghibát el i ml nál J uk. C2J 5. A MODELL ALKALMAZASA A vizsgálatokhoz szükséges beszivárgási idősort a teljes Kessler módszer alkalmazásával til, a beszivárgási területek revideálásával határoztuk meg. ^A számított beszivárgási intenzitást ily módon csak a szigorúan vett fedetlen karsztos - 12o -