A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZŰCS JÓZSEF: Bányavízemelés mennyiségi és minőségi problémáival kapcsolatos tapasztalatok Dorogon

A másik öt kút vizszintváltozása alig különbözik egymástól. Jelentéktelen mértékben ugyan, de az emelkedés dél felé (Nagyegyháza felé) fokozatosan növekvő mértékő. (Legészakibb kút a D-120 jelű). Az emelkedés irányszögében mutatkozik ezeken a görbéken is némi változás, de összességében az látható, hogy a nagyegyházi vizemelés megszüntetésének hatása jelentősen felülmúlja a közelebb esö és összességében 30 mVmin-ot kitevő vizemelés növekedésének negativ hatását. A bemutatott vizszintváltozásokból - melyeket a további kutak adatai alátámasztanak - úgy gondolom ismét kiolvasható az g megállapitás, hogy a lencsehegyi vizemelés hatása inkább a tőle É-ra eső területek fel hat, és szerencsére a legvédettebb keleti irányba a legkevésbé. Természetesen nem hiszem, hogy a jelenlegit is lényegesen meghaladó és időben tartós vizemelés Lencsehegyen nem hat a karsztvizrendszerre más irányaiban is, de azt igen, hogy a leginkább exponált keleti irányú hatása várhatóan a legkisebbnek valószínűsíthető . Ezt egyébként a korábbi vizemelés-vizszintváltozás adatsoraink is igazolják. 3.) A bányaviz és karsztviz minőségével kapcsolatos tapasztalato

k. Vázlatosan szólni szeretnék még a karsztvizes bányák felhagyása és a karsztviz minősége közötti kapcsolatról szerzett tapasztalatainkról is. Ez a kérdés az utóbbi időben került előtérbe, amikor nagy vizmenynyiségeket emelő bányák (Nyirád, Csordakút, Mány, Nagyegyháza) kerültek elhatározottan felhagyásra. A viz minőségéért érzett aggó dalom természetes, hiszen a bányában használt anyagok, gépek, a bányatérségekben történt munkálatok valóban szennyező forrást jelent- 24 -