A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZŰCS JÓZSEF: Bányavízemelés mennyiségi és minőségi problémáival kapcsolatos tapasztalatok Dorogon

Pomáz 25 kin. A K-30 -as fúrás megfigyel őhálózatba való bekötésére csak júniusban került sor, emiatt nincsenek korábbi adatai. A keletre eső kutak vizszintgörbéi általában nem, vagy alig mozognak a vízbetörések hatására. Kivételt a Pcs.lO-es kút mutat a januári vizbetörés utáni 86 cm-es változással, ami azonban 2 hónap alatt csaknem visszaállt. A nyári vizbetörések hatása alig érzékelhető, rövid ideig tartó szintcsökkenést mutat. Jellegzetes és viszonylag erösebb vizcsökkenés látható a pomázi kúton. Ha azonban a süllyedési szakasz idejét nézzük, látható, hogy az június 1- szeptember 1 között következett be anélkül, hogy trendváltozást jelezne a nyári lencsehegyi vizbetörések közelében. A kút vizszintje ezután szeptanbert követően folyamatosan emelkedik és február végére visszaáll a júniusi állapot. Lehet, hogy vitatható, de a nyári időhöz kötődő egyértelmű vizszintsüllyedés inkább a strandidőszak lényegesen megnőtt budapesti fogyasztását jelzi, mintia lencsehegyi bizbetörések hatását. A Psztk. - jelű kút eléggé rapszodikus Vizszintváltozásának július 1- október 1 közötti süllyedő szakasza a nyári aszály mellett szintén inkább a budai fürdők megnövekedett vízfogyasztásához köthető. A második görbeseregből tulajdonképpen két megfigyelő kút adatsora tűnik ki. Az E-72 sz. Lencsehegy bányatelten belüli, és a legdélibb vizsgált kút a Gy-1. jelű. Előzőben intenziv és nagymértékű vizszintcsökkenés következett be, ami a kút helyzetéből következően természetes, utóbbiban viszont csaknem egyenletes erőteljes viznivó emelkedés látható, amit a Nagyegyházán megszüntetett vizemelés indokolt. - 23 V