A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

SZŰCS JÓZSEF: Bányavízemelés mennyiségi és minőségi problémáival kapcsolatos tapasztalatok Dorogon

hoz képest riem emelkedett, sőt süllyedt. / +127,2 m-r61 +122,9 mBf-i szintre / A negyedik szakas

z 1978-tól 1989-ig tartott. A kiemelt bányaviz 1981-ig 10-2 mVmin körül alakult, majd 1935-re, a tokodi ivóvizbázis teljes kiépitése után rövid időre elérte a 20 rn'/min-ot, de XXI. akna felhagyása után ismét 10-15 m"Vmin között mozgott a Lencsehegyen tavaly történt vízbetörésekig. A medence karsztviszintje viszont, különösen 1985-től rohamosan csökkent. A dorogi vizemelés hatása azonban még a tartósan nagyhozamú vizemelés időszakában sem terjedt túl jelentősen, a szorosan vett medence határain. A depressziós hatás Piliscsabától keletre fokozatosan elhalt és soha nem jutott túl a vízválasztóként kijelölhető Pilisszentkereszt-Solymár határon. 2.) Lencsehegyi tapa

szta

latok és védekezési módszere

k. Ma egyetlen karsztvizveszélyes bánya, az 1984-ben üzembe helyezett Lencsehegy működik a dorogi medencében, melynek induló 17 Mt szénvagyona alsó-eocén korú, nagyon jó minőségű (F=22-24 M3/kg) barnakőszén. A bányaüzem szerkezeti viszonyai, főleg pedig vizföldtani a dottságai meglehetősen kedvezőtlenek. Vagyonának mintegy 40 %-a ugyan nagyon jó, vagy megfelelő feküloldali védettséggel rendelkezik. Ezen a területrészen a védőréteg fajlagos értéke 2-8 m/bar között változik, a szénvagyon további része azonban vékony fekü után, vagy anélkül a viztároló mészkő felszinének közelében van. Az előfordulás egy szűk tektonikai árokban helyezkedik el, amiből következően töredezettsége a középhegységi, illetve a dorogi átlagnál is kedvezőtlenebb. Ha figyelembe vesszük, hogy a jelentős vizjáratok vetősikok mentén alakultak ki, a kedvezőtlen vizföldtani adottság a te^ - 19 -