A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)
LIEBE PÁL főelőadása: A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZHÁZTARTÁSA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁI
A Dunántúli-középhegység karsztvizháztartásának elemeit 1950-1990. között b dekádra az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat az 1990-ben életbeléptetett karsztviztermelési illetve bányavizemelési korlátozások alapjául szolgáld VITUKI szakvélemények 111 adatai, illetve azok kiegészítése alapján készült. Ezek a számok szolgáltak alapjául az 1. ábrán láthatd karsztvizgazdálkodási övezetekre előirt limitek meghatározásához, az alábbi két elv figyelembevételével: - a jövőbeli utánp^ótlódás meghatározásánál az utóbbi 2 évtized kisebb beszivárgásértékeivel kell számolni, amennyiben a beszivárgás nagyobb lesz, annak a rendszer visszatöltődésére kell forditódni, - a járulékos /rétegvízből, Dunából / történő utánpótlódást szintén a visszatöltődést szolgáló biztonsági tartaléknak kell kezelni. A Hévizi-tó és a budapesti termálkarszt biztonsága szempontjából gyürüs védelmi zónák kerültek kijelölésre, amelyek közül a belső két övezet /a források közvetlen környezete és az eredeti vizgyüjtő területe / lekötött készletei csak távlatban termelhetők ki, jelenleg a lecsökkent termelés ezekben az övezetekben nem növelhető. A külső /3./ övezetben a kitermelési limit abból a meggondolásból került meghatározásra, hogy az érzékeny vizelőfordulások vízgyűjtőit határoló rész-vizgyüjtőkön sem engedheti meg a karsztvizháztartás egyensúlyának megbomlása. A Hévizi-tó /DH/ és a budapesti termálkarszt /DB/ védőövezeteiben a karsztvizháztartás alakulást az l/a és 1/b táblázat mutatja be. A közölt - általában kerekitett - értékek már a VITUKI-ban 1986. óta fejlesztett DKH Vízföldtani Modell 1988-ig elért eredményeinek figyelembevételével kerültek meghatározásra. A modellt - amely részletes vízföldtani adatbázishoz kapcsolódik - azóta egy sor gyakorlati probléma megoldására használták, elsősorban a Középhegység K-i részén /A/. Az ujabb, pontosabb eredmények szerint a Móri ároktól K-re eső térségbe a Bakonyból 5-10 n>3/ percc ei kevesebb viz áramlik át, de a rétegvízből, Dunából származó járulékos kész- 17 8 -
