A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

LIEBE PÁL főelőadása: A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG VÍZHÁZTARTÁSA ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁI

leké. A beszivárgás csökkenésének és az ivóvizcélú viztermelé növekedésének hangsúlyozása nem jelenti azt, hogy a bányavize meléseK drasztikus csökkentését nem tekintenénk elsőrendű feladatnak, hiszen a szárazabb éghajlattal, kisebb beszivárgással a jövőben reális alternatívaként számolni kell, az ivó vízellátási és balneológiai célú vízhasználatnak pedig priori tást kell adni. Ugyanakkor a Dunántuli Középhegység forrásainak, kisvízfolyásainak eredeti vizbőségét legalább részben vissza kívánjuk állítani. 2. A KARSZTVÍZHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A DUNÁNTULI-KÖZÉPHEGYSÉG FŐKARSZTVIZTÁROLÓ KÉPZŐDMÉNYEIBEN. A karsztos felszineken beszivárgó csapadékvíz mennyisége a szakmai körökben állandó viták forrása volt. Már a beszivárgási felület nagyságára vonatkozóan is lényegesen eltérő adatokat találunk a szakirodalomban, aszerint, hogy a szigorúan vett fedetlen karsztos felületeket, vagy a néhány m vastag fedőréteggel takart karsztot vették figyelembe. Ez utóbbiakat 2 is tekintve mintegy 1500 km - nek vehető a beszivárgás! felü3 let. A beszivárgó viz mennyisége sokéves átlagban 515m /perc 121: 523. A különböző szerzők korábban 400 - 1400 n?/ perc között széles tartományban változó értékeket adtak meg a soké3 ves utánpótlódásra. A nyolvanas évek közepén 600-650 m /perc értéket tartottak reálisnak/ Az utóbbi 20 év csapadékhiányos időszakában azonban reálisan 3 csak 460 m /perccel számolhatunk, bár vannak nagyobb értéket megadó szakvélemények is /8/ 1970-89 : 561,5 m

3/perc, /2/: 1978-80 : 488 m

3/perc/. A beszivárgó csapadék nagyobb része hideg és langyos karsztforrásokban /kb 400 m /perc/ valamint a hévizi és budapesti melegforrásokban /50 m'Vperc / jelent meg, a többi rétegvízbe, karsztlápokba, patakmedrekbe, a Dunába és a Balatonba adódott át. Az utóbbi 10 év átlagában a többé-kevésbé ter3 mészetee uton fakadd források összhozama kb 70 m /perc, a mesterséges uton kiemelt vízmennyiség ennek több mint 10szerese volt, 85 %-ban bányavíz, aminek kb egynegyedét hasznosították ivóvízként. - 171 -