A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

KUMÁNOVICS GYÖRGY főelőadása: A BÁNYAFELHAGYÁSOK ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁIK

1.6. Javaslattá Két alapvető gondolatot fogalmaz meg a szerző,ezeket egyetértöleg kell kiemelni : - a bányabezárások, felhagyások környezeti hatásai bányakárként kezelendők /mai szóhasználattal bánvászati üzemköltség/, - a bányabezárások hatásainak tisztázására sürgős,széleskörű alapozó kutatásra van szükség. 2. A NAGYEGYHÁZI BÁNYAÜZEM ELÁRASZTÁSA SORÁN UGOLDOTT VÍZMINÖStGVÉUELMI FELADATOK Dr. Jáki Rezsó /TAB/ A megjegyzéseket, vagy kiegészítéseket zárójelben adom meg. 2.1. A Nagyegyházi bánya teraelés közbeni vízvédelme A bányavízfakasztások és a vízbetörések vize zárt rendszeren keresztül a bányatérségtől elkülönítve kerültek kiemelésre és elvezetésre. A vízkiemelés időszakában a bányatérségek felé csökkenő nyomás-gradiens értékek miatt szennyező anyag a karsztvíztárolóba nem juthatott. Szigorú szolgálati utasítások szabályozták a bányába levihető anyagokat /minőség, mennyiség/. Intézkedési Tervek szabályozták a lefejtett területek feladása során az anyagmentési, vágattakarítási munkákat, ezeket a KBF ellenőrizte. 2.2. A bányatérségeket elárasztó víztömeg várható minősége A művelési dokumentációk alapjan megnatarozták a vízfelengedéssel elöntésre kerülő vágatok hosszát /44 km/, térfogatát /65o.ooo mí/ és a lejtések utáni fellazulást, tömörödést i"s figyelembe véve elárasztásra kerülő 32o.ooo m3 térfogatot, összesen 97o.ooo m3. A VITUKI, OKI szakvéleményei a csordakúti elárasztási, átmosatási "kísérlet" tapasztalatai alapján, a nagyegyházi anyagmérlegeket is felhasználva prognosztizálták a bányaüregekben a feltöltődő víz várhatóan kritikus paramétereit. Ezek voltak a vas, olaj, szervesanyag tartalom, baktérium szám, összes csíratartalom. - 17 8 -