A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

KUMÁNOVICS GYÖRGY főelőadása: A BÁNYAFELHAGYÁSOK ÉS VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁIK

A prognózis annak ismeretében készült, hogy az egy-két hónapos előkészületi idő miatt a bányából csak a legszükségesebb anvarjok emberi melléktermékek, mérgek, elektromos vezetékek, gumi alapanyagú szállítószalaqok, olajtermékek kiszállítására volt mód. 2.3. Környezeti kár megelőzése A vízminőségi prognózissal párhuzamosan elkészült az úgynevezett vízminőségvédelmi terv, ami többszörös érdekegyeztetések után alakult a végleges tartalmúvá. Ennek értelmében a Bánya Vállalat az előzőekben már említett kitakarításon túl lépcsős vízfelengedést valósított meg. Ezzel a bányaterek durva átüblítése lehetővé vált. A vízfelengedési folyamat megfigyelése érdekében az erre kijelölt kutakban sűrített vízszintmegfigyelések és rendszeres,bányavízből, megfigyelőkutakból vett minták alapján vízminőségvizsgálatokat végeztek. A környezeti kár megelőzése, a hidraulikai védelem és a bányatér átöblítése érdekében 4-5 m3/p kapacitású tartós szivattyúzást írtak elő a hatóságok. Ez a -13o mBf. vízmentesítő telep vízkiadó fúrólyukjaiba búvárszivattyú beépítésekkel történt. A szivattyúzás befejezését a kritikus paraméterekre megadott határértékeken belüli vízminőséghez kötötték. Ezek 2.*. Az elárasztás utáni szivattyúzás kiértékelése A közel 1 évig tartó szivattyúzással megtörtént az aktív bányatérségek átöblítése. A szerző véleménye szerint és erre részletes indoklással is szolgált, a teljes feltöltődési folyamat után bekövetkező esetleges visszaáramlás az átmosott járatokon keresztül és csak jelentéktelen mennyiségű lehet a karsztvíztárolóba. /Megjegyzem, hogy csak akkor igaz, ha a közelben nincs, nem is lesz érdemleges vízkivétel!/ Coli fórra Összes csíra olaj Fe o,3 mg/1 1,0 mg/l 4,o mg/l lo db/ml loo cto/ml - 153 -