A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. JÁKI REZSŐ: A nagyegyházi bányaüzem elárasztása során megoldott vízminőségvédelmi feladatok

2.. A Nagyegyházi Bányaüzem termelésének szüneteltetési lehetősége A bányaüzem a bányászkodás szüneteltetésének, illetve az elárasztás gondolatának megjelenésekor még alig volt tul a bányaépitési fázison. Elkészültek a föfeltáró bányatérségek, a fővizmentesitő telepek, megindult a fejtés az alsó széntelepben, meg volt a lehetőség az ivöviz növekvő volumenű hasznosítására is. A széntermelés meghaladta az 1 millió tonnát 1987-ben, a vizemelés pedig a 130 m3/min értéket. Ezen időszak karsztvizminőségvédelmi munkái az alábbi felosztás szerint adhatók meg : - A bányavizfakasztások részben a bányatérségtől elkülönített csapolási, vízelvezetési, és ivóvizrendszereken át történtek. - A vizDetörések vize átemelő kamrákon át ugyancsak zárt vizelvezető csőrendszereken keresztül jutott a bányabeli ülepitőkbe. A RITZ szivattyúk rendkívül kényesek a viz tisztaságára, ezért általános törekvés volt a hordalékfelkapás, és szállítás megakadályozása, továbbá az ülepitő zsompok tökéletes működésének biztosítása. • - A nagyhozamu vizemeléssel kialakított, és a bánya minden pontjában a földalatti térségek felé mutató gradiensértékek lehetetlenné tették bármiféle szennyező anyag karsztviztárolóba juttatását, még a csapoló fúrások nyomás alatti cementtejes injektálása során sem. - Szigorú szolgálati utasitások, ABBSz előirások szabályozták a bányába levihető anyagok mennyiségét, és minőségét. Ilyenek voltak például az olajok, a kenőzsírok, robbanó anyagok, patkánymérgek, valamennyi emberre ártalmas, vagy mérgező anyagok stb. - Intézkedési tervek irták elő a lefejtett területek feladása során elvégzendő anyagmentési-, vágattakaritási munkálatokat, amelyek teljesítését valamennyi esetben a Kerületi Bányamüszaki Felügyelőség / KBF / ellenőrizte a lezárási helyszíni szemle során. - 138 -