A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. JÁKI REZSŐ: A nagyegyházi bányaüzem elárasztása során megoldott vízminőségvédelmi feladatok

3., A bányatérségeket elárasztó víztömeg várható minősége A bányaművelési térképek alapján pontosan megállapítható volt, hogy az elöntésre kerülő vágatok hossza 44 km, amely 650.000 m3 térfogatot jelent. A fejtések utáni fellazulást, és tömörödési is figyelemoevéve további 320.000 m3 térség kerül elárasztásra, amely összesen 970.000 m3-nyi víztömeget képez. A viz szennyeződése, amely a legtökéletesebb anyagmentési és vágattakaritási munkák után is bekövetkezik, - a bányába levitt anyagoktól / emberi hulladék, olaj / - a lejuttatott anyagok bomlásától, kioldásától / cement, fa, vas / - a Dánvabeli kőzetek oldásától, málásától származik. A Csordakuti Bányaüzemben elvégzett elárasztási, átmosatási kísérlet analógiája alapján a vizsgálandó paraméterek várható koncentrációja jó pontossággal számitható volt. A VITUKI és az OKI szakvéleményei alapján a vízminőséget döntően befolyásoló anyagok az alábbiak : Vas : Ilyenek a sínpályák, biztosító szerkezetek, csővezetékek, gépi berendezések. A bányabeli víz kedvező tulajdonságai miatt a viz alá került vasfelületben védőréteg alakulásával lehet számolni, ami meggátolja a vas jelentős mértékű oldódását. Ellentétesen hat ezzel az a jelenség, hogy a tüzfelszámolásokhoz felhasznált szódabikarbóna oldatba kerülése viszont növeli kissé a vasanyagok oldási esélyeit. Olaj : A bányában közlekedő gépekből kicsöpögő olajok, a kenőzsírok, a géptörések során elfolyó olajok mennyiségéből jelentős olajszennyeződésre kellett felkészülni. - 139 -