A Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése I. kötet, A Dunántúli középhegység vízgazdálkodása (Székesfehérvár, 1991. június 26-28.)

DR. KALICZKA LÁSZLÓ: Karsztvízemelés és kisvízfolyások

néhány literre tehető a kisvízi vízmennyiség és ennek is további csökkenése várható. A közvélemény feltételezhetően most ezért fog méltatlankodni. "Megszűnt a karsztvíz kiemelése, miért nincs víz a patakok­ban" - szinte lehet hallani a kérdést. 3.3.Mikor, mennyi idő kell ahhoz, hogy a természetes bányászat előtti állapotok helyreálljanak? A kérdést vizsgáló tanulmány 2010-2020. közötti időszakra jelzi ezt az időt, természetesen egy-egy forrás újra működé­se több tényezőtől is függ. Jelentős lehet a csapadékviszo­nyok korábbi éveknél kedvezőbb alakulása is. A leszívási tölcsér feltöltődésével fokozatos változások hozhatják meg az egyensúly helyreállítását. A korábbi állapotok "egy az egyben" történő visszaállása nem valószínű. Erre utalnak a Bánta pusztán lévő események is. Bánta pusztán (Várpalota) a szénbányánál, erős vízbetörés i volt. A vízbetörés kivédésre, mintegy másfél éven át kb. 500 l/sec vízemelésre volt szükség. A vízemelés hatására a környék forrásai megszűntek vagy víz­mennyiségük minimumra csökkent. A vízemelés három éve szűnt meg. Az eltelt időszak alatt a források egy része újra működni kezdett, de egyes források ma sem adnak vizet. Miért ? A válasz nem egyszerű és ha figyelembevesszük az elmúlt évek csapadékhiányát, még nehe­zebbé válik. A bántai vízemelést és hatását természetesen nem lehet összehasonlítani a Nyirád térségi vízemeléssel, hisz a másod­percenként kiemelt vízmennyiség és a kiemelés időtartama kö­zött jelentős nagyságrendi különbség van, de talán bizonyos következtetésekre fel lehetne a bántai jelenségeket használ­ni . - 98 -

Next

/
Thumbnails
Contents