A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

LIPTAI EDIT–SAJGÓ ZSOLT–DR. SCHEUER GYULA: Veszprém aranyosvölgyi vízbázis védelmi rendszere

A VITUKI országos felmérése sorén az Aranyosvölgyi Vizmű vizének vizkor meghatározását is elvégezte. A tricium tartalom 5,2-10,4 TU értéknek adódott. A viztározóban levő és az uténpótlódó friss viz keveredéséből előálló kevert viz átlag életkora utal a tricium tartalom. Az észlelt alacsony TU érték alapján a kitermelt viz zöme 30 évnél hosszabb ideje felszin alatt tartózkodó készletből származik. A vizminőségi jellemzik közül kiválasztva azokat, amelyek elsősorban utalnak a szennyeződés lehetőségére, fokára - oxigénfogyasztás, ammónium ion, klorid, nitrit, nitrát ion tartalom és hosszabb idő intervallumban tekintve nem tendenciózus romlás, hanem inkább periódicitás állapítható meg. A közismerten magas talajviz állású 65, 71, 80, 81-es éveknek kedvezőbb vizminőség felel meg, ami valószínűleg a kedvezőbb utánpótlódás következtében létrejött hígulásnak tudható be. A Séd felszini vizfolyás vize kissé szennyezettnek tekinthető. A vizminőség a szezonális időszaknak megfelelően rendkívül változó. Az Aranyosvölgyi vízművel kitermelt viz mennyisége, minősége, fizikai tulajdonságai adnak némi támpontot a vizkészlet eredetére és mennyiségére vonatkozóan. A hidrogeológiai védőterület lehatárolására, a földtani térkép vonatkozó adatait, a hidroizovonalas térképet, a nyomjelző vizsgálat tapasztalatait és a vizmű üzemeltetésével kapcsolatos megfigyeléseket használtuk fel. A felszini vízgyűjtő terület a felszini kibúvásban megjelenő triászkori fődolomit előfordulásra terjed ki. Észak felé vető választja el a miocén törmelékes összlettel fedett elvetett rögdaraboktól. A vető vonala kb. megegyezik a Házgyári út nyomvonalával. Kelet és D felé az idősebb triász karni márga, dolomit rétegek és szerkezeti vonalak határolják. A határvonal K felől a már megszűnt veszprémi szárnyvasútvonal közelében húzódik, majd D felől közelítőleg a beépített terület határvonalán, amely egyúttal szerkezeti vonalat is jelent. Nyugat felől a vízgyűjtőnek nincs földtani határa. Itt a határt a Veszprémi Séd megcsapoló hatására a karsztvíz szintben kialakult "vlzvá- 482 -