A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

LIPTAI EDIT–SAJGÓ ZSOLT–DR. SCHEUER GYULA: Veszprém aranyosvölgyi vízbázis védelmi rendszere

lasztó gerinc" képezi. 2 A felszíni vízgyűjtő kiterjedése: 7.12 km . A felszíni vízgyűjtő felületén beszivárgó - a karsztvizkészletét utánpótló - csapadék mennyisége a vizgyüjtőt felépítő kőzetanyagtól, a növénnyel boritottságtól a lejtési viszonyoktól, a felszini lefolyástól függ. Évi értéke változik, de sokévi átlaga alkalmas & vizháztartási viszonyok jellemzésére. Az irodalomban megadott sokévi beszivárgási átlag értékeket figyelembe véve /16-25 %/ az érték 20 %-énak vehető fel B = 20 % igy a beszivárgó csapadék mennyisége Cs

b = S-F = Csx0,2«F = 0,609x0,2x7,12.10

6= 8.67-10

5 m

3/év 2.37.10

3 m

3/d Cs = 609 mm/óf Veszprém /Villamosra!/ állomás Magyarország Éghajlati Atlasz alapján A vizmű évi átlag víztermelése 4500 m

3/d azaz a kitermelt vizkészlet csaknem 2/3-a a lehatárolt területen beszivárgó csapadékvízből származik. A felszini vizgyüjtő területén átfolyik a veszprémi Séd felszini vizfolyás. A vízfolyás rendezett, de burkolatlan mederben folyik a vizsgálati szakaszon. Medre a topográfiai viszonyok függvényében részben függő meder, részben a vizkészlet megcsapolója. A természetes meder kolmatálódott, ill. rossz vizvezető képességű alluviumban alakult ki. Az árvizek gyors lefutásúak, átl. egy napos tartósságúak. A felszini vizfolyás felől a karszt vízkészlete havariaszerű szennyeződésének bekövetkezése a fentiek miatt nem valószínű. - 483 -