A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KIRÁLY ISTVÁN–MOLNÁR BÉLA: A Barátság II. kőolajszállító vezeték csőtörései; kárelhárítási tapasztalatok, javaslatok

keresztül-kasul szabdalt szennyezett terület tielyreállítását és a korábban abbahagyott mezőgazdasági termelés folytatását is. A csőtöréseknél alkalma zott még egy - az eddigiektől eltérő - technológiát a GOV, nevezetesen a talajcserét. Az 1986. és az 1988 szeptemberi csőtöréseknél az olajos földet elszállították a nyíregyházi szeméttelepre, ahol a Földmérős Talajvízvizsgálú Vállalat eljárásával (FTV módszer) 1:5 - 1:7 arányban keverték azt a települési szeméttel. A szemetes, olajos keveréket prizmába rakták, 20-25 cm-es vastagságban homokkal borították. Várhatóan 2-3 év alatt, a biológiai , lebontó mikroszervezetek a szemétben lévő szerves anyagok mellett a kőolajat is lebontják, anaerob körülmények között. A mellékelt táblázatból látható, hogy a kárelhárítás költségei folyamatosan emelkednek. A hat csőtörés közel 50 millió Ft-ba került, nem számolva a szennyvízbírsággal. A ráfordított összeg abszolút improduktív, mert egyetlen fillér hasznos nem hozott senkinek. A GOV szakembereinek véleménye szerint további törések is várhatóak a FALCK csövek kifogásolható minőségi mutatói miatt. Egy Tisza-meder alatti cőstörés rendkívüli erőfeszítéseket követelne a véde kező szervektől. Ennek jegyében rendeztük meg az 1987. szeptemberében vízminőségi kárelhárítási gyakorlatunkat a Tiszán, Tuzsér térségében. A vízminőségvédelmi osztag meghatározott időn belül védelmi állást épített ki a Tiszán Zsurk térségében ("V" alakú folyami rögzítésű merülőfal olajcsapdával, szivattyúval, parti tárolómedencébel, stb.) valamint Tuzsér térségében a folyó teljes szélességében létesített merülöfallal. A két szelvény között "V" alakú uszályokból készített hajós elzárást létesítettünk, olajcsapdával,szi vattyúval, tárolómedencével. Egy tiszai törés - a védekezés során nyert tapasztalatok összegezéseként rendkívüli feladatokat jelentene a szervezetünknek. Minden valószínűség szerint több igazgatóság kárelhárítási szervezetének, honvédségi erőknek kellene együttműködni ahhoz, hogy az olaj lokalizálását csak részben végre leties sen tiajtani. Mindezeket csak kisvízi időszakra értjük, árvízi vagy jeges árvízi szituációban a problémák megsokszorozódnának. 4. TAPASZTALATAINK ÉS JAVASLATAINK ÖSSZEFOGLALÁSA V Az előzőekben részletesen bemutatott környezetkárosító problémát egyedülállónak ismerjük hazánkban még úgy is, hogy térszín alatti szinhidrogén-féle- 474 -