A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

kommunális szennyvizeket a talajba, ill. közvetlenül a víztároló rétegbe szikkasztják. A szikkasztott szennyvizek a talajvízbe kerülve 1,5-2,0 év tartózkodási idő után érik el a bányatavak és a vizmü térségét. A háttér, a Duna-hatás és a bányatavak pillanatnyi vízminőségi adottságainak megismerésére tartós szivattyúzás után két figyelőkútból, továbbá a Szentendre X. bányatavakból két helyről vízmintávátel történt. A vizsgálat időpontjában a magas Duna-vízállás miatt a Duna talaj viz-betápláló hatása érvényesült, amely a vízminőség alakulásában is észlelhető volt. A háttér vízminőségé

t reprezentáló 10. figyelőkút vize magas ásványisó tartalmú /1255 mg/l/ összes keménységű /53,2 nkf/ és szulfát-ion koncentrációjú /560 mg/l/ talajvíz, amely oldott oxigéntartalma kicsi /0,26 mg/l/ a háttér szerves szennyezése és az öntéstalajok magas szervesanyag tartalma miatt. A víztartó rétegben kialakuló oxigén szegény reduktív közeg miatt nitrát-iont a vizben nem észleltek. A Dunából beszivárgó parti szűrésű készlet vízminőségét reprezentálja a 14. sz. figyelőkút vize, amely közepes sótartalmú /680 mg/l/ magasabb keménységű /23 nkf/, alacsonyabb szulfátion tartalmú /181 mg/l/ szűrt Duna-viz, amely főként dunai eredetü nitrát iont /18,9 mg/l/tartalmaz. A bányatavak viz

e e két viztipus keveréséből kialakult átlagvízminőséget mutat. 6. A KAVICSBÁNYÁK HATÁSA A DÉLI VÍZBÁZISRA A kavicsbányák hatását a vizmü kútjainál kitermelt víz mennyiségére és minőségére a vizűtánpótlódás szempontjából mértékadó helyzetben, alacsony Duna-vízállás időszakában kellett megvizsgálni. A talajvíz ízometrikus vonalai, a jellemző talajviz-áranvonalak és a vizűtánpótlódási részterületek vizsgálata alapján megálla- 212 -