A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

pitható, hogy a kedvezőtlen, alacsony Duna-vizállás esetén - amikor a kitermelt viz 100 %-a a kavicstestben tárolt, illet­ve háttérből szivárgó vizkészletből származik - csak a 7, 9, 10, 11. sz. kutaknál kitermelt viz szivároghat a bányatavak felől. E kutak 340-440 m távolságra helyezkednek el a vizmü­től. A többi kútnál nem érvényesülbet a bányatavak hatása. A vizniü D-i irányban tervezett bővítésére az árvédelmi töltés mentett oldalán, a vizmü által kisajátított területen van le­hetőség. E területen is biztositható a jelenleg előirt 50+100 m belső és külső védőövezet. A 2. ábrán bemutatott vizföldtani szelvényt megvizsgálva meg­éllapitható, hogy a bányató kialakításával a vizszerzés vlz­mennyiségi oldala kismértékben kedvezőbbé vál t. A bányató ki­alakítása előtt a Duna felől parti szűrésű vízkészletet és a háttér felől a kavicstest pórusaiban /n = 0,2/ tározott kész­letet hasznosította a vizmü. A bányató kialakulásával a háttér felől részben ugyancsak parti szűrésű helyzet alakult ki, bér hatása az ott érvényesülő kis depresszió miatt nem jelentős. A tavak nyilt vízfelületein megnövekedett párolgás készlet­csökkentő hatása elenyésző a terasztestben a háttérből és idő­szakosan a Duna felől érkező vízkészlethez képest. Ugyanakkor a pórusokban tárolt vízkészlethez képest a bányató vízkészle­te mintegy ötszörös mennyiségre növekedett. A bányatavak hatását vizminőség i oldalról vizsgálva megálla­pítható, hogy az elmúlt 10 évben a vizmü érintett kút .jajná l sem havária jellegű, sem növekvő tendenciájú szennyeződést nem és z­lelte k. A 10-15 éve működő bányaüzemnél 1979-től állnak rendelkezésre vízminőségi adatok /I. táblázat/, amelyek szerint a kémiai kom­ponenseket vizsgálva nem állapítható meg semmilyen - a bányá­szat hatására visszavezethető - szennyeződés. A vízminőség - a mindenkori Duna-vizállásnak megfelelően - az előző fejezetben ismertetett szélső vízminőség adatokkal jellemezhető. A vizmükutak vizének vegyvizsgálati adatai szerint /II. táblá­zat/ a bányatavak által érintett terület felől érkező viz mi­nősége kedvezőbb az Éíy-felől szivárgó viznél, amely egyrészt - 213 -

Next

/
Thumbnails
Contents