A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

2-4 m magaa sáv húzódik, jelezve a jelenlegi meder peremét. Az agyag vizzáró tulajdonságú. A vizmii területén a miocén összlet kiemelt helyzetben a terepszint alatt 10-14 m mélységben húzódik, meghatározva a kutak szürőzési lehetőségeit. A homokos kavicoösszle

t adja a kavicsbányáknál kitermelt építőipari nyersanyagot és alkotja egyben a vizbázis vizadó összletét. Az összlet kifejlődése változatos, uralkodóan durva homok alkotja, 30-60 % kavicstartalommal. Általában a felső zóna kavicsos homok kifejlődésü, mig az alsó 1-3 m homokos kavicsból áll. A réteg vastagsága általában 8-12 m között változik. A kavicsos összlet változó kifejlődésének megfelelően szivárgási tényező értéke k = 10~

2 i- 10"

4 m/s érték között változik. Természetes hézagtérfogata n = 0,20-0,25 között adható meg. Az összlet talajvizet tároz, a talajviz szintje a mindenkori Duna-vizállásnak megfelelően mintegy 50-75 %-ban kitölti az ös3zletet. A felszini fedőrétege

t fiatal holocén üledékek alkotják. Az alacsony térszinten öntésagyag, iszap, távolabbi magas részeken pedig löszös, homokos rétegek települnek, amelyek felső zónája humuszos kifejlődésü. 4. HIDROLÓGIAI HELYZET A kavicsbányák térségének természetes hidrológiai adottságait alapvetően a Duna befolyásolja és kisebb mértékben a háttérterület talajvizhelyzete. A talajviz a viztartó rétegben a magasabb térszinü területek felől a Duna irányában szivárog. Alacsony vizállás esetén a Duna megcsapolja a talajvizet, raig magas vizállás esetén a parti sávban betáplál a viztartó rétegbe. A korábbi vizsgálatok meghatározták a Duna tavaszi árhullámának talaj viz járásra vonatkozó hatását az árhullám amplitudójá- 2o9 -