A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. BANKOS LÁSZLÓ–SAJGÓ ZSOLT–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: A budakalászi kavicsbányák hatása Szentendre déli vízbázis vízminőségére

nak éa a késleltetésnek a Dunától való távolsággal mutatkozó összefüggését, amelyet összevetettek egy szimulációs modellel. A mért és számitott értékekből megállapították, hogy az árhullámok és a háttér felől a Duna felé lejtő talajvizfelszin találkozási vonala az 50 %-os tartóssági vizszintérték körüli potenciélvonal, amely e területen kb. az M 11 út vonalában található. Ettől a vonaltól a Duna felé eső területen a talajvizállás döntően a Dunától függ. A bányatavak térségébe

n a Duna vizállásváltozásai alapján a tala.ivizazintingadozáa maximális értéke 2.0-2,2 m, nig az átlagos évi vizjárás 1,0-1,3 m. A tágabb térség vizűtánpótlódás szempontjából mértékadó alacsony tala.jvizhelyzeté

t mutatja be a 3. ábra, amely szerint a bányatavak térségében, a talajvízszint 98,5-99,0 mBf szintek között adható meg. A terasztestben talajvízszint átlagos esése i = 1-2 °/oo. A szivárgási tényező átlagos értéke alapján /k = 4,4xlO3 m/s/ a talajvíz tényleges szivárgási sebessége Vefí = 1'52»5 m/d amely érték a vízműtől és a Dunától néhány száz méter távolságra a teraaztestben érvényes. A vizmü kútjait a Dunától 150 m távolságra telepítették. A kitermelt átlagosan 10-11 ezer m

3/d vízmennyiség döntő része parti szűrésű vízkészletből 3zármazik /60-65 %/. A korábbi vizsgálatok szerint a Duna 100,2 mBf szintet meghaladó vízállásánál a teljes vízmennyiség a Duna-vizből pótlódik, mig a 98,1 mBf szint alatt a teljes készlet a háttérből érkezik. 50 %-os tartósságú vízállás /98,9 mBf/ esetén a parti szűrésű vízkészletből megközelítőleg 50 % származik. 5. VÍZMINŐSÉG ALAKULÁSA A kavicsbányák térségében és a vizmü víztermelésében a Duna felől érkező viz és a háttérből a talajtan szivárgó víz részaránya, minősége határozza meg a viz minőségét. A háttér vízminőségét a fedő- és vizvezető réteg anyaga és a térség beépítettsége, mezőgazdasági müvelés sorén felhasznált kemikáliák alakítják ki. Fő szennyező hatásnak minősül Budakalász vezetékes ivóvízzel ellátott, nem csatornázott települése. A - 21o -