A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ALTNŐDER ANDRÁS főelőadása: FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK MINŐSÉGÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

- a szennyezők veszélyességé

t, azaz a szennyezőknek a környezetre, az életfeltételekre /az ökoszisztémára/,elsődlegesen az emberre gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait. Az eredeti határidőre beérkezett kevésszámú előadásnak a "felszin alatti vizbázisok vízminőségének veszélyeztetettségé"-vei összefügő részleteire való hivatkozásokat mellőzve, a felkéréshez megadott instrukciókra is figyelemmel /az előadások teljes terjedelemben kiadásra kerülnek és a szerzők a szekcióüléseken ismertethetik is anyagaikat/ kívánom a szennyezőiorrásokra vonatkozó ismereteinket vázlatosan ismertetni. Erre jó lehetőséget biztosit számomra a Vízgazdálkodási Intézet Rendszerszervezési és Tájékoztatási Irodája által összeállitatott "Vízszennyező hatások megelőzése, mérséklése műszaki, gazdasági és jogi szabályozással" cimü, az elmúlt 5 évben készült 115 db forrásmunka feldolgozásával összeállított nemzetközi szakirodalmi ismertetés /I'unkaszára:587; 1988/ vonatkozó fejezete. A szennyező_források A legáltalánosabb felosztás a szennyezés, jelentkezésének térbeli meghatározását tekinti rendező elvnek. Ezek szerint megkülönböztet: - pontszerű szennyező forrást, melyeknél a szennyezés helye pontosan behatárolható /pl. szennyvízbevezetés, hulladéktaroló/, és - nempontszerü szennyező forrást, melyek nagy felületen véletlenszerűen elosztva jelentkeznek /pl..trágyázás, növényvédő szerek alkalmazása a mezőgazdaságban/. A vízvédelmi gyakorlatban hasznosabbnak mutatkozott a szennyező források olyan csoportosítása, mely a potenciális szennyezést jelentő emberi tevékenységek, ill. azok végzéséhez alkal-azott - 161 -