A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

ALTNŐDER ANDRÁS főelőadása: FELSZÍN ALATTI VÍZBÁZISOK MINŐSÉGÉNEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE

létesítmények szerint osztálypz, ilymédon a szennyezés keletke­zésének körülményeire is utal. A legfontosabb szennyező források csoportjai: 1. A lerakóhelyek /depóniák/ csoportja Ebbe a csoportba a termelés és a fogyasztás szférájában lét­rejött végtermékek /visszamaradó anyagok/ elhelyezésére szol-, gáló tároló létesítmények /árkok, gödrök, depóniák, kutak stb./ tartoznak, melyekbe a továbbiakban már fel nem használható, vagy gazdaságosan nem hasznosítható anyagokat helyezik el. Al­csoport ai: - törmelék- és szemétlerakó helyek, - veszélyes hulladéklerakó helyek. A környezetvédelem - és a vízvédelem - szempontjából a veszé­lyes hulladékok kezelése, szállítása, elhelyezése és a lera­kóhelyek üzemeltetése rendkívüli jelentőséggel bír, és ez a jövőben még növekedni fog. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok: - gyúlékonyak - lobbanáspontjuk 60°C alatt van, vagy száraz/ - nedves környezetben spontán lobbanásra hajlamosak, - robbanásveszélyesek, reaktívak - nincs pontos meghatározása, ha vízzel érintkezve hirtelen és heves reakcióba lép, már reaktiv anyagnak kell tekinteni, - korrózivak - ha pH = 2, illetve pH = 12, - izgató hatásúak - /az albinó nyúlon végzett bőrgyulladás­teszt erednényei alapján/, - aérgezőek - az EPA /Az USA Környezetvédelmi Hivatala/ irány­elvei az ivóvizszabványban szereplő paraméterek határérté­keinek 100-szorosát mérgezőnek minősiti. Kaliforniában toxikológiai vizsgálattal és a nyolc nehézfém közül egynek, valamint a 6 peszticid és herbicid közül egynek az elemzésével alapozzák meg a döntést. - 162 -

Next

/
Thumbnails
Contents