A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PINTÉR PÉTER–THURNAY BÉLA: Felszíni vizek nukleáris veszélyeztetettsége

A baleseti szennyezés vizi terjedésének ritka esete a közvetlen. uízög j'xitds, ami általában az erő mű 20-40 km-es körzetébon kihulló nagy aktivitás bemosódásából ered. Ez a vizekben nagy aktivitás-koncentráció "hul1 ám"-ot okoz. amelynek levonulása az atomerőmű vízgyűjtőjére korlátozódik. Általában a lé^kö'ri kihullásból ered a vizek radioaktiv ssenynyezödése. A száraz kihullás intenzitását többszörösen meghaladja a nedves kihűl Ids. Ha radioaktív szennyezettségű légtömegből csapadék hull, a vizek aktivitása hirtelen megnő. Az irodalomban az aktivitás vízfolyáson való levonulásának két hullámával számolnak: az első. amelyet közvetienHl a felszíni víz felületére hulló csapadék idéz elő. és a második, amely a vízgyűjtő talajfelszínére, növényzetére, hótakarójára — esetleg hosszabb idő alatt — kihullott aktivitás bemosódásából származik. Az 4. döra szemlélteti a vízben előforduló legfontosabb baleseti radioizotópok akti vitás-koncentrációJának változását. a Rajna csernobili szennyezésének példáján. Három csapadékszennyezés látható, amelyek az 1980. IV. 30, V.U. és V. 28. -án hullott eső lefolyásából származtak. A víz akti vitás-emelkedése késéssel követte a csapadékét; az első hullám három, a második és harmadik egy nagyságrenddel kisebb koncentrációval jelentkezik, mint az esővízé. A 5. döra illusztráció az aktivitásnak vízbeni és Üledékben! viselkedése összehasonlítására: a folyadék és szilárd fázis közötti kicserélődés eredménye egyértelműen az Üledékben bekövetkező bedxlsulds. Az Üledékben kialakuló fajlagos aktivitáskoncentráció a primér szennyezési folyamat lejátszódása után mindig meghaladja a vele éritJkező vízét: az aktivitás csökkenése a fizikai bomlást Cfelezési időO követi, vagyis a minimális a vissza-diffundálás a vízbe. Az Üledék tehát akkor szennyezheti űjra a vizet, ha felkeveredik. 4. A csernobili baleset magyarországi vízszennyezése 1986.április 26-án a csernobili atomerőműben — Budapesttől mintegy 900 km-re — sülyos Üzemi baleset történt. A robbanás és az azt követő tűz hatására több napon keresztUl nagy radioaktivitás kerUlt a légtérbe. A változó légáramlás az egész - 129 -