A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

PINTÉR PÉTER–THURNAY BÉLA: Felszíni vizek nukleáris veszélyeztetettsége

kontinensre kiterjesztette a szennyezést. A kihullott akti vi 1 ás szennyezte a növényzetet, a talajt és a vizeket. A reaktorbalesetet követő heves akti vitás-kibocsátásnak két csúcsa volt: április 26-án és május 5-én L6. dbra}. Hagy szennyezés ott keletkezett, ahova ezeket az aktivitás-csúcsokat juttaták el a légpályák [7.dbra]. Az első nagy radioaktív légtömeg CIV. 29-tőlD az Alpok területen okozott masszív szennyezést. Hazánk ENy—Ny-i terUleteit e f-ílhő széle érte. jóval kisebb aktivitással, mint az Alpokban. ; második nagy kibocsátási szakasz által elszennyezett légtömegek C V. 6-tól 2 a Balkán felé nyomultak, a felhő széle az Eriélyi medencét és hazánk DK-i terUleteit érte és itt okozott az első hullámnál kisebb szennyezést. Mindkét aeroszol -felhő esőfronttal is találkozott — IV. 29/V. 1 ill. V. 8/9 — ennek következtében az aktivitás kvantitative ki mosódott és megjelent a - efolvásban is. A hazai kihullást követően május végéig kialakult tal a j f el ül eti szennyezést a 8. dbra szemlélteti. A felszíni vizek összes béta-aktivitásának jellemző értékeit a 2. Ldb'.dzal foglalja össze. A legnagyobb aktivitás-koncentrációkat április 30 és május 15 között észlelték vizeinkben. Kiugró értéket mértek a Rábán Szentgotthárdnál az első mintában C

IV. 30: 240 Bq/'ID. A kezdeti magasabb értékek május 15 után rohamosan csökkentek; juniusban az akti vitásszint a korábbi hátteret C3: 0.2 Bq/1D még jelentősen meghaladta, de a következő időszakban már csak a lassan lebomló cézium okozott alig mérhető többi et-akti vi tást a korábbi szinthez képest. A Duna szennyezettségének alakulását mutatja a 9. dbra. A vízgyűjtő felső részén IV.29-30 -án esővel lehullott aktivitás a vízsebességnek megfelelően haladt a hazai szakaszon, a szenynyezés csúcsa a levonulás során csökkent. A Fővárosi Vízművek felszíni vízmüve ebben az időszakban nem üzemelt, így a lO.dbrdn az ivóvíz a partiszűrés dekontamináló hatását jellemzi. A tisztítás jelentős, de nem teljes, és meglepően rövid az áttörési idő. Az ivóvizek. szennyezettségének alakulását a 3. tdbldzat mutatta be. A Balaton vizének aktivitása a cstícs-ban 3-6 Bq/1 11 í. dbra.3 volt. A Balaton nyugati és keleti medencéje nagyjából egy- 13o -