A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. PÁSZTÓ PÉTER főelőadása: FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME

Ily módon ma a lakosság 89 %-a közműves vízellátásban részesül, 49 %-a él közcsatornázott területen, az összegyűjtött szennyvíz fele kerül szennyvíztisztításra, és ennek is csak 30 %-a minősíthető teljesértékü biológiai tisztításnak. A harmadik tisztítási fokozat pedig alig épült ki. így elérkeztünk napjainkhoz. Az 1988. évi vízminőségi térkép alapján /l. ábra/ néhány vízminőségi adatot mutatunk be általános tájékoztatásként / 20 /. - Dunavölgy A Duna vize az év nagy részében tiszta /I. osztályú/ állapotban lép be az ország területére. A Duna vízminőségi hossz-szelvényén határozottan érezhető a Vág-Duna és a Sió vízgyűjtő, valamint Budapest főváros kedvezőtlen hatása. Az országot elhagyó Duna a belépő szelvény minőségéhez képest szervesanyagokban gazdagabb, különösen az inert anyagokat io mérő KOI tekintetében. A Rába vize a felső szakaszán tiszta, az alsó szakaszán a mellékvizfolyások, valamint a szennyvízbevezetések hatására kissé szennyezett. A Dráva szennyezettsége nem jelentős, annak ellenére, hogy a határviz felső szakaszán érezhető a stájer Iparvidék szennyezettségét hozó Mura kedvezőtlen hatása. - Tiszavölgy A Tisza tisztán lép be hazánkba és szennyezetten hagyja el az országot. A viz szervesanyagtartalma közel kétszeresére, az ammoniumion . tartalma pedig a háromszorosára növekszik. Az emelkedés oka, hogy a Felvidékről érkező Sajó, Hernád, Bodrog, valamint az Erdélyből érkező Szamos,Kraszna, Körösök és a Maros vize jelenfős külföldi szennyezéssel terhelik a Tiszát. - lo -