A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízbázisok védelme (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DR. PÁSZTÓ PÉTER főelőadása: FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGVÉDELME

Élihez hozzájárul a Sajó ÓB Zagyva-völgyet érő magyar szennyeződés és Szeged város tisztítatlan szennyvize is. - Állóvizek A három nagy állóvizünk vízminősége általában kielégíti a velük szemben támasztott vízminőségi követelményeket. Ennek ellenére a Balato

n esetében - bár a tó vizének fő tömege tlBzta - különösen a keszthelyi öbölben és a parti zónákban a biológiai éa a bakteriológia

i mutatók időnként romló vízminőséget Indikálnak. - Kiemelt vízminőségi területek A kiemelt vizminőségvédelmi területeken ebben az Időben kezd stabilizálódni a koncentrált vlzmlnőségvédelml Intézkedések kedvező hatása. Az áltelsnos vízminőségi tájékoztatást jól egésziti ki Vigh Gyulának a "Duna vízminőségének változása a klasszikus kémiai paraméterek alcpján" /19 / cimü dolgozata. A dolgozat a Duna három mintavételi szelvényére kilenc vízminőségi összetevő tekintetében végez esignifikancia vizsgálatokat. Véleménye szerint matematikai értelemben szignifikáns változás csak a nitrátion esetében mutatható ki /2. ábra/. Homoxinay Andrásn

é éa szerzőtársai egy korábbi vándorgyűlésre beküldött "Duna vízminőség elemzése a Fővárosi Vízmüvek vizsgálatai alapján"/ 9 / clmü dolgozatukban kloridra, nitrátra és NHt-re i

s érdekes változási tendeclákat találtak. 4 A 3. ábrán jól látszik az első jellegzetes vizminőségváltozáa, amely a Dunaviz klorid tartalmában jut kifejezésre. Nemcsak abszclut értelemben nőtt a kloridion koncentráció, hanem a két szélső érték közti különbség is jelentős növekedést mutat. - 11 -