A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

BÓDÁS SÁNDOR: Az erőművi mésziszap kezelése és hasznosítási lehetőségei

Oldóvíz ! Retarbonizóló n Isznpsúrifó J> Pbleéktrolit 0(dó-a±c|oló Dekantólt viz a szúrókbe Szalagszűrő prés ;,^lsznp-konténer MVM 28/7 7. ábra. Mésziszap víztelenítésének technológiai folyimatábrája A szalagszűrő prés egyedüli hátránya a viszonylag nagy polielektrolit-igény, amely jelentős üzemköltség tényező. A viszonylag magas szűrletkoncentráció a szűrlet sürftőbe való visszavezetésével nem okoz problémát. Folyamatos üzemben a mésziszap víztelenítés üzemköltsége szalagszűrő préssel 500—600 Ft/t sza., de az erőművekben ez nem biztosítható. Az erőművi igényeknek megfelelően az iszapvíztelenítő gépet csúcsra méretezve, és Igy 20%-os kapacitáskihasználással számolva az üzemköltség 1000—1500 Ft/t sza.-ra adódik. Ilyen körülmények között a mésziszap víztelenítésének költségei között a legdöntőbb tényező a gép ára, illetve az abból származtatott eszközarányos költségek: az amortizáció és a karbantartás, szalagszűrő prés esetén is kőzd 50%. Folyamatos üzemben ugyan a polielektrolit költsége lép elő meghatározóvá, de az alacsony fajlagos energia- és bérköltségek miatt még mindig szalagszűrő préssel a legolcsóbb a mésziszapot vízteleníteni a vizsgált teljesltménytartományban. Az iszapvlztelenítés azonban a mésziszapkezelés és -elhelyezés csak egy, bár meghatározó költségtényezőjű eleme. A többi, legfontosabb költségtényezők: kezelési költségek; az ülepltés-tárolás és az iszapvlztelenítés költségei; szállítási költségek; deponálási költségek. Ha a szállítási költségeket 10 Ft/t, km fajlagos költségtényezővel határozzuk meg, és a deponálás költségeiben 100—150 Ft/t fajlagos költséggel figyelembe vesszük a földhasználati dijat, a depónia kezelési költségeket, valamint a rekultivációs költségeket, akkor a leggyakrabban alkalmazott mésziszapkezelési és -elhelyezési módszerek: — kezelés nélkül elhelyezés iszapnányón, zagytározóban ; — ülepítő-tárolás után tartálykocsis elszállítással hulladéklerakó helyre; és — iszapvlztelenliés után elszállítás hulladéklerakó helyre. Fajlagos költségeit a S. ábra szerint ábrázolhatjuk a deponálási hely távolságának függvényében. A költségdiagramból látható, hogy az iszaphtinyón, zagytározóban legfeljebb néhány km-en belül gazdaságos a mésziszapot kezelés nélkül elhelyezni. Továbbá a mésziszap víztelenítésének költségei 50 km felett térülnek meg a szállítási költségmegtakarításból, ezért a mésziszap víztelenítésének legfontosabb célja a környezetvédelem és a hasznosítás. 2000 1000 5 10 20 30 Í0 SO km 8. ábra. Mésziszap elhelyezésének költségdiagramja I - 341 -