A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

BÓDÁS SÁNDOR: Az erőművi mésziszap kezelése és hasznosítási lehetőségei

szerkezet nyit, zár, A szflrőlapok mindkét oldatán levő perforált lemezekre van kifeszítve a szűrővászon. A szűrés addig tart, amíg a szűrölapok közötti tér meg nem telik iszappal, ezután préselési szakasz kezdődik: az iszaplepény víztelenítése hidralikusan, vagy nz AJKO-szűrőknél pneumatikusan gumitáskák felújításával. A kerctvastagságok általában 20—30 mm köriil vannak, hogy ne növeljék meg feleslegesen a nyomás alatti szakasz időtartamát, amely egyenesen arányos a keret vastagságának négyzetével. A nyomás alatti szakasz mindenesetre egyenesen arányos az iszap fajlagos ellenállásával és fordítva arányos szilárdanyag koncentrációjával. 5—10 bar nyomáson betáplálva a mésziszapot és 10—20 bar nyomáson víztelenítve az iszaplcpényt, 1—3 órás ciklusidőket kapunk. Víztelenítés után szét kell szedni a kereteket és akkor az iszaplepény vagy kiesik, vagy ki kell kaparni. Az biztos, hogy szűrőpréssel lehet elérni a legnagyobb víztelenítést, egészen 65—72% szárazanyag-tartalomig és a szürlet minősége is a legjobb (-=0,1 g/l zagykoncentráció). Energiaigénye 15—40 kWh/t sza. Fajlagos teljesítménye 10—20 kg/m', h. — S:alag.x:íirá pris: A szalagszűrő prés funkcionális metszete a 6. ábrán látható. Itt hidraulikusan összefeszitett hengerek között futó végtelenített szűrővásznak közé kerül az iszap, amelyeken keresztül mechanikus erők hatásai* adja le víztartalmát. Alkalmazásának alapfeltétele az iszapszuszpenzió erőteljes Hokkulációja. A (lokkuláció hatására az iszap gravitációsan leadja szabad víztartalmát és olyan szerkezetet biztosit, amely kibírja a fokozatosan erősödő nyomást megfolyás nélkül. Teljesítménye 5—15 m'/m, h mész6. útira SzalagszOróprés funkcionális metszete. I. elóvlztelcnltö, 11 .vákuumzóna. Itt. préselózúna, IV.gyúrózóna; aiizapbevezelés, b vcgyszcr-old.it, e recirkutlció. d préselt iszap, e szűrletvíz, ( iszapvlz, K pótvlz-adagoiás, h túlfolyó víz iszap, illetve szárazanyagban kifejezve 500—1000 kg/m, h, A teljesítmény a szalagsebcsségtől függ. Minél nagyobb a szalagsebcsség, annál nagyobb teljesítmény érhető el. Nagyobb teljesítmény esetén azonban a víztelenítési hatásfok csökken és a szűrletvíz lebegőanyag tartalma nő. Az optimális 4—6 m/perc. A szalagfeszilés 4—12 bar. Növekvő szalagfeszitéssel növekszik az iszaplepény szárazanyag-tartalma is, de a szűrletvíz minősége romlik. Az elérhető szárazanyag-tartalom 60—65%, a polielektrolit adagolása 1,3—1,5 g/kg szárazanyag, energiafelhasználása 1—I kW h/m', illetve 5—30 kWh/t szárazanyag. Iszapkezelési cs -elhelyezési módszerek műszaki-gazdasági összehasonlítása A mésziszap víztelenítésének teljes technológiai folyamatábráját a 7. ábrán mulatjuk be. Eszerint a gravitációsan Iciszapoll meszet először át kell emelni, szükség szerint rekarbonizálni és a víztelenítés előtt sűríteni, homogenizálni kell. A rckarbonizálás egyszerű CO,-bcfújás. amely CO, származhat a füstgázból, rekalcinálásból, vagy cseppfolyós állapotban forgalmazott termék is lehet. A sűrltés-homogenizálás gravitációsan történik mechanikus cnergiabevitellel az iszaplömöritéshcz. Ugyancsak állandó alkotóelemei a különböző mésziszap víztelenítő rendszereknek a polielektrolit oldóadagoló és bekeverő berendezések, valamint a mészszállító konténerek. Tehát a különböző mésziszap víztelenítő berendezések alapvetően csak az iszapvíztelenítő gépben különböznek egymástól. Így a különböző mésziszap víztelenítő berendezések összehasonlítása lényegében a különböző iszapvíztelenítő gépek műszaki-gazdasági jellemzőinek összevetése alapján történhet. A korábbi technológiai leírás alapján a legfontosabb műszaki-gazdasági jellemzőket a 2. táblázatban foglaljuk össze. A táblázathoz még hozzá kell tenni, hogy a benne szereplő iszapvíztelenítő gépek mindegyike beszerezhető forintért, Magyarországon gyártják. A feltüntetett fajlagos árak 1987. évi árszinten 1,0 t sza/h egységteljesítményű gépekre vonatkoznak, kivéve a centrifugát, amelyből ekkora egységteljesítményű gépeket hazánkban nem gyártanak. A táblázat adatai alapján levonható az a következtetés, hogy a legolcsóbb, a legkisebb energiaigényű iszapvíztelenítő gép a szalagszűrő prés; az elérhető sza.-koncentráció tekintetében ugyan a második, de folyamatos és automatikus üzemű. JctUmiő/tcchnolAiim Vákuumdobtiürö Centrifuga Srtréprfa SuUs>*&r6 Teljesítmény, kg sza/m

1, h Elérhető sza. koncentráció, tömeg % SzQrlet-koncentrició, g/l Energiaigény, kWh/t sza PE-lgény, g/kg sza Üzemmód Ar, eFt/t sza, h 20—<0 45—50 1 50-100 folyamatos 3500 vagy 45—50 2 30—60 1,3—1.3 folyamatos 3570 10—20 65—72 0.1 15—40 szakaszos 9350 500—1000 kg/m, h 60—65 2 5—30 1,3—1,5 folyamatos 2150 - 26o -