A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

SZABÓ ISTVÁN: A települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének, hasznosításának érdekeltségi viszonyai

A hosszú távú fejlesztési célok megvalósítására - as orssá-; jelenlegi t

eherbirékép

ességének figyelembevételével - csak a takarékosabb, kevésbé tőkeigényes megoldások előtérbe kerülésével kerülhet sor. Ezért széles körben hasznosítani célszerű mindazokat a természet nyújtotta öntisztulási lehetőségeket, biológiai rendszereket, amelyek e téren számításba jöhetne]-. 3s annál is inkább figyelmet érdemel, mivel a nagy városi szennyvizrendszerek bővitése mellett a következőkben inkább a köscsatomaellátás fejlesztése szempontjából kisebb települések kerülnek előtérbe, ahol az olcsóbb megoldású természetes biológiai rendszerekbe történő szennyvizeihelyezés kcmyezeti követ elaényei is jobban biztosithatók. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hog;- as adott konkrét esetben választott technológiai megol'.ás .-.ind

ig a helyi adottság, anyagi' és egyéb lehetőségek függve re e lesz. / A népgazdasági szintű társadalmi erdekek vizsgálatánál kulcr. említést érdemel az ágazati érdekek kérdése. Az'itt jelentke -" ellentétek nagyrészt a gazdaságirányítás és szabályozás hiányosságaira vezethetők vissza. Az egyes ágazatok általában a központi pénzeszközök minél nagyobb mértékű megszerzésére törekedtek és ez sok esetben a valós társadalmi-gazdasági érdekek háttérbe szorulását eredményezte, mivel az eszközök elosztása nem a tényleges szükségletek figyelembevételével történt. Ezen ellentmondások feloldása a jelenleg folyamatban lévő társadalmi-gazdasági stabilizáció és kibontakozás programjának egyik fő célkitűzése. 1.2 A közösségi /kollektiv/ érdekviszonyok ellentmondásai A szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés, valamint a mesígr.sdasági hasznosítás szempontjából is a közvetlen gyakorlati megvalósítás és működés terén a települési, közösségi, vállalati, üzemi érdekstruktúra meghatározó lehet. Az e szinten jelentkező kollektiv érdeke

k - ecetenként szembenálló - két fő csoportra oszthatók, mégpedig - területi, települési, helyi közösségi érdekrendszer, - vállalati, üzemi érdekviszonyok ellátási, illetve hasznosítási szempontból. - 3o5 -