A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Ipari vízgazdálkodás (III. Ipari vízgazdálkodási szeminárium) (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

SZABÓ ISTVÁN: A települési szennyvizek mezőgazdasági elhelyezésének, hasznosításának érdekeltségi viszonyai

Az egyes infrastrukturális tevékenységek terén területi, helyi érdekképviseleti szervek a tanácsok. Elsősorban a tanácsok feladata az e: szinten jelentkező kollektiv érdekrendszer egyensúlyban tartása. Köztudomásu, hogy ez a múltban maradéktalanul nem valósult meg. Ismeretes, hogy az elmúlt évtizedekben a tanácsi államigazgatás terén is egy erőteljesen központosított rendszer volt a meghatá rozó. Ez többek között elsősorban az anyagi /fejlesztési/ eszkö zök szétosztásában nyilvánult meg. Ilymódon a központi pénzeszközökért való versengés során az egyes területek közötti differenciálódást nem minden esetben a tényleges szükségletek determinálták. A közelmúltban kidolgozott terület-fejlesztési stratégiai célki tüzesek, az intézményrendszer korszerűsítésénél, már egy decent ralizált és a helyi érdekeket jobban figyelembe vevő tanácsi ál lamigazgatási rendszerrel számolnak. Ezt kivánja elősegíteni az uj gazdasági szabályozási rendszer számos eleme is /uj földtörvény, adótörvény, társasági törvény stb./. A szennyvízelvezetés és -tisztítás a települési infrastruktúrafejlesztés egyik legbonyolultabb, legösszetettebb feladataként' jelentkezik. Ez nagyrészt abból is adódik, hogy ez a tevékenység bizonyos vonatkozásban kívül esik a helyi lakossági érdekszférán. A szennyvíztisztítás elmaradása miatt jelentkező környezeti ártalmak is sok esetben közvetlenül nem az adott telepü lés területét érintik, hanem a vízgyűjtő terület mélyebb pontján jelennek meg. Az ezzel kapcsolatos feladatok megoldásához a település szintű áttekintés rend-szerint nem elegendő. A települési szintű közösségi jellegű érdekrendszer mellett a vállalati, üzemi érdekviszonyok is kollektiv érdeknek minősülnek. A vállalati érdekviszonyok vizsgálatát elsősorban az e tevékenységet ellátó közüzemi vállalatokra, valamint az esetleges hasznosító mezőgazdasági üzemekre célszerű koncentrálni. A viz-csatornamü közmű vállalatoknál az érdekeltségi ellentétekből adódó főbb problémák a következőkben foglalhatók össze: - 3o6 -