A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

TÓTH SÁNDOR főelőadása: MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA

MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETE, AZ ÁRVÍZVÉDELEM GAZDASÁGOSSÁGA, A MŰVEK VÉDŐKÉPESSÉGÉNEK FENNTARTÁSA, A VÉDEKEZÉSI SZERVEZET ÜTŐKÉPESSÉGÉNEK FOKOZÁSA Főelőadás TÚTH SÁNDOR Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium ÖSSZEFOGLALÁS A főelőadás áttekintést ad a Magyarország árvízvédelmi helyzetét meghatározó földrajzi, éghajlati és vízjárási adottságokról, az árvízvédelmi rendszer kialakulását befolyásoló történelmi és műszaki feltételekről. Bemutatja az 1981-ben jóváhagyott fejlesztési tervet, a fejlesztés műszaki-gazdasági alapelveit. Képet ad a fejlesztési terv végrehajtásának állásáról, az árvízmentesítés jelenlegi helyzetéről, a gazdasági feltételekről. Foglalkozik a fenntartási és felújítási tevékenység fontosabb kérdéseivel, a védekezés ütőképességének fokozását célzó fejlesztési tevékenységgel, különös tekintettel a szükséges védelmi munkák időelőnyét fokozó, döntéselőkészítést segító elektronizációs fejlesztési programra. MAGYARORSZÁG ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERÉNEK KIALAKULÁSA Földrajzi és éghajlati adottságok Magyarország az Alpok keleti nyúlványai és a Kárpátok alkotta medence legmélyebb részén fekszik (1. ábra

). Az ország 93 ezer km

2-nyi területének kétharmad része alföldi, egyharmad része dombvidéki jellegű, mindössze 1-2 százaléka az 500 m tengerszint feletti magasságot meghaladó hegyvidék. Éghajlatát három hatás befolyásolja: az atlanti-óceáni, a kontinentális, és a földközi-tengeri. Emiatt a tartós, forró nyarak és a kemény, hideg telek mel- 5 -