A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

DÉRI JÓZSEF: A Duna jeges árvizei

növekedett a kemény telek száma /22, 23/ és ugrásszerűen megnőtt a jeges árvizek előfordulási gyakorisága a Duna magyarországi szakaszán /

l. tábláza

t/. A korabeli leirások szokatlan tengeri jégjelenségekről tesznek emlitést /22, 23/. A lehűlés a XV. századig fokozatosan erősödött. A XV. században átlagosan minden negyedik évben igen kemény telek jelentkeztek. Az az időszak, amely a XV. században kezdődött és a XIV. század közepéig tartott, egyike volt a viszonylag hideg éghajlatú periódusnak, amikor a Föld számos helyén kiterjedt eljegesedés mutatkozott, ezért ezt az időszakot kisjégkorszaknak is nevezik. Ebben az időszakban tartósan és jelentékenyen megnőtt a dunai jeges árvizek előfordulási gyakorisága. A legkritikusabb helyzet a XVIII, században alakult ki. Akkor átlagosan négy évenként pusztitott jeges árviz a Duna több magyarországi szakaszán. Elsősorban a Pozsony és Komárom közötti szakaszt, a fővárosi Duna-szakaszt, valamint a fejér-megyei szakaszt veszélyeztették jeges árvizi elöntések / 22, 23/. A Duna magyarországi szakaszán kialakult jeges árvizek évszázadonkénti megoszlását és változását jellemző 1. tábláza

t adatait és ezzel összefüggő szakirodalmi tapasztalatokat elemezve, az alábbi megállapítások és következtetések tehetők: a/ A vizsgált évezredben a kemény telek és a jeges árvizek gyakoriságai maximumai egymástól távoli évszázadokban alakultak ki; a kemény telek gyakorisági maximuma a XV. században, a jeges árvizeké a XVIII. században jelentkezett. A legpusztitóbb jeges dunai árviz a XIX. században /1838-ban/ jött létre. b/ Szembetűnő, hogy a XV. században 25 kemény telet és csupán 6 jeges árvizet jegyeztek fel a Duna magyarországi szakaszán. A XVI. században a kemény telek csökkenő gyakorisága ellenére a dunai jeges árvizek gyakorisága erősen növekvő tendenciát mutatott. A XVII. és a XVIII. században a jeges árvizi helyzet további romlását jelzi az, hogy a jeges árvizek előfordulási gyakorisága lényegesen nagyobb volt, mint a kemény teleké. Ez azt jelenti, hogy az átlagos keménységű - 6o -