A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOPPÁNY GYÖRGY: Rácalmási mellékág rehabilitálása

1. TÖRTÉNELMI VISSZATEKINTÉS A rácalmási mellékág jelenleg a Duna 1581-88 folyamkilométerek közötti jobb oldali mellékága. Az 1900-as évekig a dunának ezen a szakaszán két élő ága volt. A meder 700-1000 m széles és rendkivül sekély volta miatt már középviznél is komoly hajózási problémák és jeges árvizveszély állt fenn, ezért a folyószabályozás elkerülhetetlen volt. (1. ábra) Az 1900-as évek elején a szakembereknek nagy gondot okozott, hogy melyik ágat zárják le a szabályozási munkák során, illetve melyik ágat épitsék ki főágnak. Végülis a baloldali (mai főág) mellett döntöttek, mivel a Ráckevei/Soroksári/Duna betorkolását egyszerűbben lehetett megoldani és ennek az ágnak a kiépitése 1,5 millió koronával olcsóbbnak adódott. A rácalmási mellékágat - hogy a község előtt ne legyen álló pocsolya - nem zárták el. Bebizonyosodott, hogy az 1888-1905. között végrehajtott szabályozási munkák nem mindenben hozták meg az elvárható eredményt. A főmeder még mindig túl szélesnek bizonyult, ezért a kiegészitő szabályozási munkákra hamarosan sor került, mert a szakaszon a mederzátonyok visszaépültek, a szakasz zátonyo-sodásra volt hajlamos. E munkák keretén belül került sor az 1584-1590 fkm szelvények között az ÚEU "T" müvek kiegészítésére keresztgátakkal, a középzátonyok elkotrására és a mellékág LKHV+2 m szintre történő alsó elzárására. A kiegészitő-szabályozás elérte, hogy napjainkban az emiitett folyószakasz - a vizgazdálkodás klasszikus célkitűzéseit tekintve - problémamentes. (2. ábra) Az ipar-telepités és a várossá fejlődés utóbb következett be, mint ahogyan a Duna általános szabályozása megtörtént, ezért a meglévő állapot gyökeres megváltoztatására a vízgazdálkodási célok csorbitása nélkül nincs lehetőség. Természetesen a helyi érdekek és a főcélok megvalósításában van lehetőség egyeztetésre, bizonyos mélységű kompromisszumra, amelyek eltürhetők vizgazdálkodási, vizkárelháritási szempontból. Az emiitett Duna szakasz szabályozása napjainkig jórészt befejeződött. Az általános szabályozási terv csak kiegészítéseket tartalmaz. A kiegészitő szabályozási munkák során továbbra sem zártuk le a rácalmási mellékág felső szakaszát, de a szabályozások ter- 13o -