A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

KOPPÁNY GYÖRGY: Rácalmási mellékág rehabilitálása

mészetes folyamatként töltődött fel a mellékág mai állapotának megfelelően. A feltöltődés mértéke a felső szakaszon eléri az LKHV szintet, az alsó szakaszon ettől kevesebb. 2. JELENLEGI HELYZET ÉS ÁLLAPOT A feltöltődések hatása miatt a kisvizes időszakokban a mellékágban nincs vizmozgás, főleg a felső szakasz kerül szárazra. Csak ez a tény azonban nem ad okot a vizminőségromlásra, mert a közép-, de főleg az árvizek jól átöblitik a mellékágrendszert. A vizi közlekedés, a vizi turizmus és egyéb vízhasználatok érdekében célszerű a kisvizes időszakokban is a frissitő viz biztositása. Ennek érdekében a FOKA 1386-ban a mellékágban kutató fúráso- • kat végzett. A feltárások igen kedvező összetételű kavicsvagyont tártak fel. A fúráseredmények megküldésével a FOKA jelezte a Középdunavölgyi Vizügyi Igazgatóságnak, hogy a haszonanyag kitermelését el kivánja végezni. A Vizügyi Igazgatóság álláspontja szerint az ipari kavicskitermelésnek a mellékág rendezésével történő összekapcsolása kedvező változást idézhet elő a vizterület hasznosíthatósága szempontjából. Szükségesnek tartottuk azonban néhány körülmény tisztázását, mert a kiviteli tervek csak mindezek elvégzése után lehetségesek. - A mellékág jobbpartja részben csúszásveszélyes löszpart, ezért a kotrást csak alapos és minden részletre, kiterjedő szakvélemény alapján lehet tervezni. - A tervezendő kotrással a mellékág mederszelvénye jelentősen bővül, vizemésztő képessége megnő, illetve megváltozik a fő- és mellékág vizhozamaránya. A kedvezőtlen változás elkerülése érdekében hidraulikai számitásokat kell végezni és a szükséges müveket ki kell épiteni. - A mellékág megkotrása után a vizátfolyás biztositása érdekében rendszeres időközönként fenntartási kotrást kell végezni, melynek jelentős költségvonzata van. I - 221 -