A Magyar Hidrológiai Társaság VIII. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Árvízvédelem és folyószabályozás (Nyíregyháza, 1989. július 6-8.)

CZOMBA GÁBOR: A Tisza Tokaj–Komoró közötti szabályozásának szerepe a védművek kiépítése és a hajózás szempontjából

jelent. Egyrészt nem védi a mű feletti partoldalt a víz erodáló hatásától, ez a toltésközeli mederszakaszon veszélyeztetheti, de mindenképpen csökken- • ti az árvízvédelmi biztonságát, másfelől a megmaradt mű felett a sekély vízben hamar megakad a jég és egyéb uszadék. Ezek mellett könnyen okozhat vízi balesetet is, mert a homorú part egyes helyeken már több tíz méterrel - néhol 100 m körül is - a mű vonala mögé kopott, így az egyre növekvő számban megjelenő vizitúrázók - különösen motorcsónakkal - a part közelében haladva könnyen balesetet szenvedhetnek. A kanyarulatok alsó végének elszélesedését' ls káros jelenségként kell kezelni, mert ez a középmélységek csökkenését eredményezi, ami a hajózás szempontjából igen kedvezőtlen. A bevédetlen partok között a folyó egyes helyeken olyannyira szétterült,hogy az egészséges szélességnek a kétszerese alakult ki. Ezeken a helyeken még akkor is szűkíteni kell a medret, ha a sodorvonalban felvett hossz-szelvény szerint a hajózáshoz szükséges vízmélység rendelkezésre áll, mert nem elég széles a hajóút. Van néhány olyan szelvény is a kérdéses szakaszon, ahol a mederfenék a "0"-víz fölé került a nagy hordalékmozgás következtében. 2. FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS AZOK MEGVALÓSULÁSÁNAK FŐBB FELTÉTELEI Az előző fejezetben ismertetett helyzet és annak várható következményei egyértelműen szükségessé teszik ezen szakasz szabályozását az alábbi fő célkitűzések megvalósítása érdekében: a víz kártételei elleni védekezés - ezen belül a partok védelme egységes meder kialakítása a jeges árvízveszély csökkentése -, valamint a biztonságos hajózás feltételeinek megteremtése. A fő célkitűzések megvalósítása egymástól el nem különíthető, azok csak egyszerre, együtt oldhatók meg egy egységes szabályozási koncepció alapján.Ezt bizonyítja az előző fejezetben leírt rossz módszer is, tiogy a töltésközeli partszakaszok megkötésével a folyó vonalazása teljesen eltorzult és így az jéglevonulás szempontjából is kedvezőtlenné vált. A parti területek védelmén kívül azért is fontos a még rcgzítetlen partok megkötése, mert nem egy teljesen szabályozatlan folyószakaszon helyezkednek el, hanem a jól, vagy rosszul, de rögzített bevédett szakaszok és kanyarulatok közé vannak beékelődve. Ennek következtében a bevédetlen kanyarok vándorlása tönkreteszi a már meglévő műveket is, vagy a normális vonal kialakítása érdekében fel kell a művek egy részét bontani, ami igen gazdaságtalan - 2o8 -